Árpád-kori templomrom

A katolikus temetőben található a középkori Szent Lőrinc-plébániatemplom romja, amelyet harmadik királyunk Aba Sámuel (u. 1041-44) építtetett és a török kor végén, 1683-ban még használtak. A Historia Domus szerint a török deftendárok 1688. május 18-án este hagyták el a templomot, melyet 1704. IV-V. hó folyamán Heister Siegbert generális ágyúztatott szét Csesznek és Csőkakő várával, valamint a fehérvári bazilikával és Kerekszenttamás templomával együtt.

Terméskőből falazott, nyugat–keleti tájolású, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású épület volt, amelynek nyugati fala maradt ránk. A falmaradványban három négyszögletes gerendalyuk látható, mely talán a kórust tartó gerendavégek rögzítésének helye. Felettük keskeny résablak van.
Az egykori templom hajója a fal vastagságával együtt 6,8 x 12,2 méter alapterületű, szentélyének külső sugara 2,6 méter volt az 1991. évi szondázó ásatás tanúsága szerint.

A romtemplom keleti oldalán régi sírok és egy kőkereszt található. Tichy Jakab plébános 1873-ban a hét évvel korábban elhunyt Kovács János uradalmi számvevő hagyatékából – végrendelete nyomán – állíttatta a nagy márványkeresztet.

E kereszt, a mögötte látható templomrommal, egyik szimbóluma településünknek.
2012 óta a Zámolyi Napok Rendezvénysorozat kezdő programja az ünnepélyes zászlóátadás, mely e templomrom falának tövében valósul meg.