Simon Zoltán - Ez történt Zámolyon 1990 és 2010 között

EZ TÖRTÉNT ZÁMOLYON 1990 és 2010 KÖZÖTT

 

Írta: Simon Zoltán

 

---

Előszó

 

Sosem felejtem településünknek azt a szürke időszakát, amikor a nevének hallatán az emberekben egy nem éppen fényességben tündöklő település képe sejlett fel, hiszen bizonyos események olyan hírét keltették Zámolynak, amelyre azelőtt sosem volt példa.

Kétezer embernek indult minden napja lehajtott fejjel, s akaratlanul is kénytelenek voltak eltitkolni, hogy hol hajtják álomra a fejüket esténként.

Talán nem létezik nagyobb munka, mint ebből a gödörből kiemelni, vagy ne adj’ Isten magasságokba emelni egy község és egyben egy közösség nevét.

Mindezt annak tudatában, hogy mindannyian saját bőrükön tapasztalták meg a médiák által terjesztett rossz hírnek a hazugságtartalmát, hiszen napi szinten megélték az otthonuknak helyt adó település szépségét, az ott élő emberek szeretetét, de ha este bekapcsolták a televíziót, vagy bárhova utaztak az országban, folyamatosan a falu rosszhírével találták szembe magukat. Mindezek ellen több utat járhatunk: minden mozdulatunkkal, cselekedetünkkel igyekszünk megtestesíteni a rossz hír ellentétjét, valamint tényszerűen örökül hagyni az utánunk jövő nemzedékeknek az időszak igazságait. Ez utóbbiban példa nélküli módon, több évtizedes kutatómunkával Simon Zoltán – Zoli bácsi – jeleskedett. Nem csupán az 1994 és 2010 között végzett önkormányzati képviselői munkájával – melyből több cikluson keresztül alpolgármestere is volt a településnek –, hanem a 2015-ben „Zámoly sebhelye” címmel megjelentetett, a település nevét tisztázó tényközlő írásával is.

Zoli bácsi felkutatta és megőrizte Szabó Istvánnak, a művelődési ház egykori igazgatójának „Zámoly története – Ősidőktől napjainkig” című írását is, amely egyedülálló betekintést enged a kor szellemébe, s olyan tényszerű információkat közöl, melyeket sehol máshol nem lelhet fel az olvasó.

Ugyan a képviselő-testületek munkájáról szigorúan vezetett jegyzőkönyvek tanúskodnak, de a mindennapok emberének a száraz, lényegre összpontosító sorok – az akkori körülmények ismeretének hiányában – nem adnak érzékelhető képet az időszak történéseiről.

Simon Zoltán alpolgármester évtizedeken keresztül szerkesztette a Zámoly Hírei önkormányzati kiadványt, melyben közérthető módon tájékoztatta a lakosságot a településvezetés tevékenységéről, a képviselő-testület munkájáról.

Visszavonulása után sem csökkent tenni akarása, így az általa megélt időszak jegyzőkönyveinek tényszerű adatait saját megtapasztalásaival, gondolataival egészítette ki, a képviselő-testület munkáját, a település mindennapjait és fejlődését felidéző gondolatokat papírra vetve, életre hívta az „Ez történt Zámolyon 1990 és 2010 között” című kiadványt.

Köszönetemet fejezem ki Zoli bácsinak, hogy írásaival nem hagyja a feledés homályába veszni azokat a történéseket, melyek fundamentumként szolgálnak Zámoly jövő nemzedékének.

Sallai Mihály

polgármester

---

 

Bevezető

 

1991. áprilisában az önkormányzat kiadta Zámoly község történetének első újságját „Zámoly Hírei” címmel. Az előző őszön megválasztott polgármester, Horváth János engem kért fel, illetve bízott meg a lap szerkesztésével, gondozásával, ami magában foglalta az éppen aktuális helyi információk általam történő leírását is. Ezt a munkát egészen 2010. decemberéig végeztem. Ez idő alatt minden kiadásból eltettem egy-egy példányt, és négy kötetben gyűjtöttem össze. A húsz év nagyon változatos korszakot ölel fel, kordokumentumnak is tekinthető, és jó forrás, hogy Zámoly történetének húsz esztendejéről részletesebb ismereteket rögzítsek a mai olvasónak, de az utókor számára is. Tehát ennek az írásnak szinte kizárólagos forrása a helyi újságban megjelent információkból való válogatás.

Nyilvánvalóan nem szerepelhet benne minden apró történés, és nem tekinthető átfogó történelmi monográfiának sem. További jellemzője a belső látásmód, hiszen az akkori események tanúja, néha szereplője voltam. Emiatt - elsősorban a témaválasztásokat illetően - lehet írásomban némi elfogultság, hiszen saját sorsunkat tükrözi. Az is természetes, hogy lehetnek benne apróbb hibák - minden igyekezetem ellenére - viszont kijelenthetem, hogy szándékaim szerint a leírtak őszinték, valódiak és igazak. A kérdésre, hogy miért rögzítettem ezt a húsz évet, azt tudom mondani, hogy sok emberben - így bennem is - megvan az az igény, hogy a közjó érdekében átadjam azt, aminek birtokában vagyok, mert meggyőződésem, hogy történelmünk, benne életünk, egy nemzedékeken átnyúló folyamat, ahol a jelen csupán egy állomás, de az idő vonata mindig továbbmegy. Őszintén remélem lesz, aki folytatni fogja ezt a munkát.

 

Az újság próbaszámában Horváth János polgármester azt írta: „A hajdani kisbíró intézményéhez hasonlóan - talán korszerűbb módon - minden arra érdemes hírrel, hasznos ismerettel szolgálni kívánjuk e lappal községünk lakosságát.”

Még mindig bevezetőül, érdemes ide idézni neves költőink vallomását az írásról és a szülőfaluról, Zámolyról.

 

Csoóri Sándor Kossuth díjas költőnk „Üzenet haza” címmel 1991. május 8-án ezt küldte: „Írtam és nyilatkoztam már világlapokban a New York Times-tól kezdve a francia Le Monde-on át a Helsinki Sanomat-ig, de még sosem éreztem olyan csendes és furcsa zavart, mint most, hogy a világ egyik legkisebb újságjába a Zámoly Hírei-be készülők írni.

 

Először is maga a tény ejt zavarba: Újság Zámolyon? Legalább annyira meglepő, mintha csillagvizsgálót építenének a falunkban. Tudom, hogy a megjelenő újság nem idézhet elő csodákat, de a belülről széthullott közösség, a belülről széthullott falu életében termékeny érdeklődést kelthet.”

A zámolyiaknak nem szabad elfelejteniük, hogy a józan ész, akár a levegő egyenlően oszlik el a földön mindenütt. A műveltek és a tanulatlanok világában egyaránt.

 

Azt gondolom, hogy a Zámoly Hírei című lapnak erre a józan észre érdemes alapoznia a jövőjét.

 

Ami pedig a gondolatok megformálását illeti, azaz a stílust, remélhetően nagy gondot nem okozhat. Hogy miért nem? Azért mert, Magyarország melyik falujában esik annyi író egy négyzetkilométeres térségre, mint Zámolyon? Egyikben sem. Ez pedig arra utal, hogy a nyelv és a képzelet, amely a stílust szüli, valahonnan csak táplálkozott. Csanádi Imre és jómagam is mindenkor hálával gondolunk szüleinkre, rokonainkra, minden volt, zámolyi elődünkre, akik anyanyelvünk gazdagságát hagyták ránk örökül.

Ha a szőlőhegy alatti forrás kiapadt is, a nyelv forrásai még nem dugultak el teljesen. S egy nép nemcsak él a nyelvében, de föl is támadhat benne.”

 

Csanádi Imre 1991. február 23-án elhunyt. Makovi Mihályné tanítónő az újságban így emlékezett meg róla: Évtizedek óta súlyos beteg volt. Ritkán járt szülőfalujában, de ez nem azt jelenti, hogy ne tudtunk volna róla és azt sem, hogy Ő elfelejtette volna Zámolyt.

 

Csanádi Imre költői hitvallása: „Falun születtem parasztfiúnak, egész atyafiságom szinte a legtávoliabbakig paraszt volt. Fehérváron diákoskodva lépten-nyomon tapasztalnom kellett, hogy a paraszti származásom bélyeg rajtam. Régen kiszakadtam abból a közösségből, hisz igazán bele sem nőttem. Mégis nyilván mindhalálig meghatároz már. Mindent hozzá viszonyítok. Az ösztöneim benne gyökereznek. Némelyik javamra, némelyik végzetes hátrányomra. Megtagadhatnám őket, de vállalom hűséggel a gyerekkori örökséget.”

 

….

„Ami velem történt, a kor kaján tréfái közül való. Nagyon korán kezdtem verselni. 1938-tól – tizennyolc éves koromtól – érett verseket írtam, ma is vállalhatókat. Aztán jöttek a sokkok. Katonáskodtam több, mint három évig, hadifogolykodtam majdnem négy évig. Mire hazavetődtem, a mély hallgatásba torkom elrekedt.” - írta Csanádi Imre.

 

Tudom, sokan fogják nagy tisztelettel emlegetni nagy költőink nevét, amíg csak tart az emlékezet.

És akkor lássuk a történéseket évenként szakaszolva.

 

1990. év

 

1990. október 5-én Horváth Jánost választotta a falu polgármesterré, a megválasztott képviselő testület tagjai voltak: Böde Jánosné, Cseh Sándor, Gelencsér Tibor, Kaufler Béla, Nagy János, Németh Lajos, Szalai Imre, Tamás Ferencné, dr. Zólyomi Mária képviselők.

 

1991. év

 

A falu egészséges ivóvízzel történő ellátásának első lépcsőjeként, 1991.márciusban megkezdték a vízadó kutak fúrását. A fúróhegy 116 méter mélységben érte el a dolomitréteget. A kőzetben továbbhatolva, 250 méternél érték el azt a törésvonalat, amiből olyan mennyiségű karsztvíz volt nyerhető, ami biztosíthatta a község ivóvíz szükségletét. Mintát küldtek az egészségügyi hatósághoz, ahol megállapították, hogy ivóvizünk minden szempontból kitűnő.

Kettő kutat fúrtak. Szakmai és ügyintézői segítséget nyújtott Gyovai D. László geológus, aki nagytapasztalatú vízügyi szakember volt. A világ sok táján, még Egyiptomban, a sivatagban is eredményesen kutatott ivóvíz után.

 

A kutak fúrása kapcsán ismét felvetődött, öregjeink által emlegetett történet, hogy a ’20-as években történő fúrásokkor meleg víz tört fel. Ez szájhagyományok útján terjedt, mint a népmesék. Mindig volt, akinek elmondták, hogy valaki látta, amikor feltört a meleg víz. Szemtanú, konkrét információ meleg vízről azonban nem volt. Id. Tamás Ferenc az 1991. júniusi számban írt arról, hogy a fúrások közelében ment a gánti bányába dolgozni, egyszer látta, hogy víz lövellt fel. Az országútról még azt is látni vélte, hogy fadugóval zárták el a cső végét. Meleg vizet nem említett....

Mivel Gyovai D. László járatos volt e témában, könnyen hozzájutott egykori adatokhoz is, így megkértük, járjon utána az igazságnak. Hozott egy térképet, melyen minden korábbi fúrást feltüntettek. Az emberek által emlegetett fúrás a Császár-patak déli partján, a Burján-patak beömlési helyétől keletre kb. 50 méterre volt. Hivatalos feljegyzésben „Zámoly 2-es fúrás.” Fúrás ideje a ’20-as évek közepe, pontos dátum nincs feltüntetve. A fúrást a Budapesti Kőszénkutató társaság végezte. 413 méter mélységig jutottak, ahol a pannonhomokon járva leállították a fúrást. Értékes ásványi anyagot nem találtak. Víz volt bőven, hol kisebb, hol nagyobb erővel feljött a fúró csőben, de nem meleg víz volt.

1961-62-ben a páskomi ásott kút mellett végeztek kutatófúrást, eljutottak a miocén rétegig. A fúrást a vörös homokkőben járva állították le, 510 méter mélységben. E rétegnek az a jellemzője, hogy a homokkő szénsavat tartalmaz. Így a fúráskor szénsavas víz jutott a felszínre.

 

Nyigri Gyula vállalkozó, 1991-ben megnyitotta a benzinkútját a keresztútnál. Árusítottak keveréket, 86, 92, 98 oktánszámú benzint, gázolajat, kenő anyagokat Tervezte a tulajdonos, hogy éttermet és panziót is fog nyitni. (Erre sajnos nem tudott sort keríteni, mert baleset következtében meghalt.)

 

Az országban több helyen megrongálták vagy megsemmisítették a II. világháborúban elesett szovjet katonák emlékművét. A belügyminiszter levélben kérte az önkormányzatokat, intézkedjenek, hogy ez ne folytatódjék. A zámolyi testület május. 20-i ülésén állásfoglalás-tervezetet fogalmazott meg: „Tisztelni kell a halottakat. Akik községünkben, és annak határában elestek, parancsot teljesítettek. Anyák, testvérek gyerekek gyászolják őket, éppen úgy, mint ahogy a magyar anyák, testvérek, gyerekek gyászolják az elesett magyar katonákat.

A szovjet emlékmű maradt a helyén, alatta háborítatlanul nyugodhatnak az elesettek. Karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik, Halottak Napján lerója kegyeletét.

Elvárja a testület - ennek hangot is fog adni - hogy a szovjet földben nyugvó magyar katonák hamvait hasonló tisztelet övezze.”

 

Az utolsó szovjet katona 1991. június 30-án hagyta el hazánk területét. Ezen a napon 20 órától egy órán keresztül szóltak a harangok községünkben.

 

Az önkormányzat a Zámolyi Mg. Tsz területén, a tulajdonos beleegyezésével 25 m x 50 m parkolót alakított ki a temetővel szemben. A munkát Solymosi Zoltán vállalkozó végezte.

 

1991. június 8-án emléktábla avatásra került sor Csanádi Imre szülőházánál. Ahol valamikor a zámolyi búcsú volt, ott most sokan, köztük idős, fejkendős asszonyok, tágra nyílt szemű gyerekek, ki közelebb, ki távolabb állva, érdeklődve figyelték az eseményeket. Az idősebbeknek, akik személyesen is ismerték Csanádi Imrét, egy-egy könnycsepp csillant meg a szemük sarkában.

Szabó Gyula Márai Sándor-díjas színművész nagy átéléssel adta elő Csanádi verseit.

 

 

Az emléktábla avató beszédet Csoóri Sándor Kossuth-díjas költőnk, falunk szülötte mondta. Költőhöz illően minden mondata sokatmondó volt. Csanádi Imrére a korban előtte járóra, a példaképre, a szenvedőre, mint igaz költőre emlékezett őszinte szavaival.

 

Beszéde után leleplezte az emléktáblát, ami jól látható helyen az épület Kossuth utca felé néző falán van.

Lerótta Zámoly „vétkes fia” felé tiszteletét. Itt született, ifjú koráig ez a föld táplálta, de nyugvóhelyét nem itt találta meg. Kicsi volt neki a szűkebb haza, többet akart, mint „az ökrök áráról” beszélgetni. Igaza volt. Tehetsége felhatalmazta rá. Csoóri az ismert szállóigét használta beszédében: „senki nem lehet próféta a saját hazájában".

 

1991. júniusban már előrehaladt a faluban létesítendő telefonhálózat kiépítésének előkészítése. Az igénylők megszavazták, hogy társulást hoznak létre, a költségeket egyenlő arányban vállalják.

 

Zsebők Lajos országgyűlési képviselő július 5-én pénteken, – gyér érdeklődés mellett – tartott beszámolót Zámolyon. Fő témája a kárpótlás volt, de nagyon érdekelte az egybegyűlteket a céltámogatások várható odaítéléséről tartott ismertető, ami Zámoly lakóit a vízhálózat építése miatt közelebbről érintette.

 

1991-ben 23 zámolyi gyerek fejezte be a 8. osztályt. Közülük szakmunkás tanulónak jelentkezett 11 fő, 9-en szakközépiskolába, 2 fő gimnáziumban tanult tovább. Egy gyerek nem kívánt továbbtanulni.

 

Júliusban romániai magyar vendégeket fogadott a falu. A Szatmár megyei Leléből 39 gyermek, és 9 felnőtt jött abból a kis magyar faluból, ahonnan már út sem visz tovább, mely falu gyermekei ritkán jutnak túl községük határán. Az önkormányzat a református egyház segítségével oldotta meg a vendéglátást. Kirándulásokat szerveztek számukra, meglátogathatták Magyarország nevezetességeit. Elszállásolásukról a zámolyi családok gondoskodtak.

 

A régi óvoda, (előtte orvosi lakás és rendelő) épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki ’91 év nyarán. Az átalakítást a Csákberényi Rákóczi Termelőszövetkezet brigádja végezte.

 

Dr. Siklósi Gyula a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Intézetének munkatársa augusztusban ásatásokat végzett a temetői templomromnál. Az eseményt a tudós rövid írásban foglalta össze:

 

„A mai Zámoly közigazgatási határain belül a különböző vízfolyások, tavak partján hat-hat ókori és római kori lelőhelyet találtunk.

Mindezidáig ismeretlen azoknak a tárgyaknak a lelőhelye, melyek közel száz éve kerültek Zámolyról a Magyar Nemzeti Múzeumba. Nagy könnyebbséget jelentenének kutatásunkhoz, ha közelebbi információt kaphatnánk a Lichtnecker József által eladott avar kori kopja lelőhelyéről és a Zsebő Pál, zámolyi földműves által talált római sírleletekről, amelyek között arany fülbevaló is volt.

Jelenlegi terepbejárási adataink szerint a mai Zámoly közigazgatási területén négy középkori falu volt. Az egyik a Csákberény felé vezető úttól északra a kerek templom körül a Kerekszenttamás volt, a másik a mai Borbála környékén elterülő térségben állott, harmadik a csapás úttól északra az ér melletti lankákon terült el. Ez utóbbit talán a középkori Kér faluval azonosíthatjuk. A régebbi katolikus temetőben és környékén végzett terepbejárásaink során több bronzkori cseréptöredéket, római tegulát szedtünk össze.

E helyütt találtuk meg a középkori Zámoly házainak háztartási törmelék anyagát is. A XII-XIII. századi hullámvonal köteggel, és vonalköteggel díszített cseréptöredékek mellett a XV-XVI. századi edényperemek és oldaldarabok is előkerültek. Az itt felépített falu templomának romja, nevezetesen nyugati oromfala a mai napig is áll. Alaprajzát, részleteit a budakeszi Prohászka Ottokár cserkészcsapat és a székesfehérvári István Király Múzeum dolgozóinak közreműködésével tisztáztuk.

A feltárások legkorábbi lelete egy bronzkori, vagy római kori emberi csontváz volt. Erre az említett sírra alapozták a templom északi hajójának a falát. Ásatásunk során tisztáztuk a templom alaprajzát: Egy egyhajós, keleten félköríves szentélyzáródású, viszonylag kisméretű, 12,9 x 4,3 m templomot tártunk fel, melynek bejáratát a déli hajófalba vágták. Magát a templomot egy ovális alaprajzú, támpilléres kerítés ölelte körül.

A hajó északnyugati sarkában egy öreg férfi csontvázát tisztítottuk ki.

Zámolyt egy XIV. századi gesta 1046-ra vonatkozó adata említi először. Ekkor a menekülő Péter király egy „Zamur”-ban álló udvarházban (curia) üldözői elfogták és megvakították.

 

A falut („Zamort”) 1193-ban mint Barc (Sárkeresztes) faluval határos települést említi egy oklevél.

 

Magát a templomot egy 1702.-es adat deserta-nak nevezte, azaz már pusztán állott.

Rómer Flóris a bakonyi műemlékek jeles kutatója 1860-ban már csak a templom romjait látta a temetőben.

1900. körül dr. Szőke Károly orvos ásatott e helyen és egy „csúcsíves” templom alapfalait és több melléképület maradványait vélte felfedezni. A feltárt gödröket visszatemették.

Gerecze Péter templomaink kiváló kutatója 1906-ban azt vetette papírra, hogy a templomot állítólag Aba Sámuel építtette. Valószínűbb azonban, hogy a templom a XI. század végén, a XII. század elején épülhetett.

A templomrom pontosabb kormeghatározását feltárási eredményeink nem tették lehetővé.

A régi katolikus temetőben álló XI-XII. századi templomrom Zámoly egyik legeredetibb, legnevezetesebb műemléke, amely legközvetlenebbül kapcsolódik a középkori Zámoly történetéhez. Állagmegóvása, alaprajzának bemutatása és parkosítása elengedhetetlen a település arculatának szebbé tételéhez.”

 

1991 novemberében megbízta az önkormányzat a tatabányai építőipari részvénytársaságot, hogy fejezzék be az általános iskola tetőtérének (emeletráépítés) munkálatait.

 

1992. év

 

1992. márciusában a Református Lelkészi Hivatal képviseletében Kertész Péter lelkész, Nagy István gondnok, valamint az önkormányzat képviselő-testülete megegyezett a Zámoly 176 helyrajzi számú 3690 négyzetméter területű, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan felosztásáról, és az egyházi tulajdonba-adás feltételeiről.

 

Elkészült a református templom toronyórája. Negyedóránkként hangosan jelzi a múló időt. Az önkormányzat 170 000,- Ft összeggel támogatta a korszerűsítést. E mellett a katolikus templom harang-automatika szereléséhez 50 000,- Ft összeggel járult hozzá az önkormányzat.

 

Az eseményről idősebb Tamás Ferenc a Zámoly Hírei újságban így emlékezett meg: „A II. világháború után Magyar Balázs volt a harangozó. Távozása után senki nem vállalta ezt a szolgálatot, ezért, Főtiszteletű Mézes József plébános harangozott 31 éven át. Bizony a reggeli és esti harangszó is elmaradt, csak a közelmúlt eseményei tették lehetővé, hogy ismét szóljon hozzánk reggel, délben, este Isten dicsőségére, Szűz Mária tiszteletére.”

 

1992. májusra elkészült a telefonhálózat a faluban. Minden háznál, ahol igényelték, megszólalhatott a várva várt telefon.

 

A képviselő-testület Horváth János polgármester 1992. évi fizetését 35 800,-Ft/hó összegben állapította meg. Ezen felül 6000.-Ft/hó adóköteles úti általány illeti meg.

1992-ben, 21 nyolcadikos gyerek végzett a Zámolyi Általános iskolában. 1 fő gimnáziumba, 7 fő szakközépiskolába, 12 fő szakmunkásképző intézetbe nyert felvételt. 1 gyerek nem tanult tovább.

 

1992. májusban megvásárolta az önkormányzat a Petőfi u. 2. sz. 514 hrsz. ingatlan területének egy részét, 50 000,- Ft-ért. Akkori szándék szerint az oda összefutó utcák rendezett csomópontja lett volna kialakítva. Később a szennyvíztisztító oldalának feltöltéséhez szállították el onnan a földet, megszüntetve a dombot. E sorok írásakor „Szent István” park a neve.

 

A művelődési ház kistermében fiókgyógyszertár lett kialakítva 92. év augusztusában.

 

1992. év májusában arról döntött az önkormányzat, hogy a Lenin utca nevét Fenyves utcára, a Kun Béla utca nevét Csalogány utcára, Felszabadulás utca nevét Harmat utcára változtatja. Előtte felhívást tettek közzé, hogy a lakosság javaslatokat tehet az új utcanevekre. A javaslatok alapján született a döntés.

 

92. év nyarán az ország több pontján, a gabonatáblákon, ún. gabonakörök jelentek meg, ami sok találgatásra adott okot. Bőven foglalkozott velük az országos média is.

Három zámolyi fiatal fogott egy karót, egy hosszabb kötelet, kimentek a Borbála puszta alatti búzatáblába, és ugyanilyen köröket alkottak. Egyikük gólya léptekkel bement a sárguló búzatálába, leütötte a karót a földbe, rákötötte a kötelet és elkezdtek körbe járni, miközben a kötelet lassan egyre hosszabbra engedték. A gabonaszárak mind egy irányba, szabályos kört alkotva lettek letaposva.

Másnap az emberek a csodájára jártak, hogy itt is jártak az ufók, volt, aki különleges kisugárzást is érezni vélt.

 

A Petőfi Mg. Tsz. vezetősége 1992. júliusában úgy döntött, hogy azokat a földterületeket, amelynek a tulajdon jogát a jogosult árverésen megszerezte, bérbe veszi. Bérleti díjként a Tsz. fizeti a terület földadóját, valamint aranykoronánként 11 kg búzát ad, vagy annak az árát kifizeti. Akkor Papp József volt a Tsz. elnöke.

 

1992. júniusában az önkormányzat megbízta a székesfehérvári Alkotás Építőipari Kft.-t, hogy a Zámolyi Általános Iskola tornatermét, valamint a hozzá tartozó szociális létesítményeket építse meg. Arra a ’92 évi költségvetésből 21 250 000,- Ft-ot, a ’93 éviből 4 millió, a ’94 éviből 1 802 000,- Ft-ot biztosítottak.

 

A földrendezési feladatok ellátására ’92 júliusban megalakították a földrendezési bizottságot. Tagjai: a helyi önkormányzat megbízottja, Horváth János polgármester, az igénylők részéről, Váczi János, Cseh Sándor, Nagy József, Nagy Sándor, Szabó Lajos, Nagy István, Menyhárt István. A nem helyben lakók részéről, Nagy Mária.

 

Zámbó Diána 14 éves zámolyi kislány, a ’92 évi barceloniai paraolimpiai játékokon az 50 méteres pillangóúszásban bronzérmet nyert. Az önkormányzat elismerésül 6 000,- Ft jutalomban részesítette.

 

1992. szeptembertől új pedagógusok is tanítottak az iskolában: Baki Dezső tanár, Kiss Mónika, Nemes Gyöngyi és Őri Andrea tanítónők.

 

1992. decemberre elkészült a falu vízhálózata. Az Állami Tisztiorvosi Szolgála a vizet bevizsgálta, amit jó minőségűnek, fogyasztásra alkalmasnak minősített. Decemberben próbaüzemet tartott a vízmű. Felkérték a lakosságot, nyissák meg a csapokat, rendeltetésszerűen fogyasszák a vizet. Abban a hónapban ingyenes volt a fogyasztás, és ennek alapján került megállapításra a köbméterenkénti vízdíj.

A decemberi fogyasztás jóval a várt, napi 350 köbméter alatt maradt. A köbméterenkénti árat 25 Ft + ÁFA, azaz 26,50 forintban határozták meg

 

Hosszú éveken át, a falu lakossága az utcákon elhelyezett nagy konténerekbe helyezhette el a háztartási hulladékot, amit hetente szállítottak ki a falu végén, a Kása-hegyen kialakított szeméttelepre, amit a zámolyi köznyelv „Koszigin hányónak” nevezett. (Szabó Lajos tanácselnöksége idején nyitották meg azt a lerakót. Szabó Lajos elkötelezett párttag volt, a falubeliek a Szovjetunió akkori Minisztertanács elnökének nevét ragasztották rá.)  Mivel a szeméttelep közvetlenül az országút mellett volt, idegenek ellenőrizetlenül szállítottak oda teherautókkal éjszakánként hulladékot. Sőt, szovjet katonai teherautók is rendszeresen oda ürítették katonai kórházuk hulladékát.

 

A falu vezetése 1993-ban úgy határozott, hogy a telepet be kell zárni, és egy új, bekerített, őrzött területet kell kialakítani. A lakosság háztartásonként gyűjtse a hulladékot, amit az önkormányzat szervezetten elszállíttat.

 

December 30. nappal Nagy Józsefné jegyző munkaviszonya megszűnt az önkormányzatnál. Az állás betöltésére pályázatot írtak ki. Átmeneti időre megbízták a jegyzői feladatok ellátásával Dornyi Sándort, Csákberény jegyzőjét. Heti egy alkalommal, vagy szükség szerint látta el a jegyzői teendőket. Helyettesítési díja 15 000,- Ft volt havonta. ’93 március 20-tól Vörösmartiné Udvardi Ágnes volt a megbízott jegyző. 1993. június 1-től Fehér Zoltánné lett a jegyző.  

 

A Napközi Otthonos Óvoda vezetőjének 1990-ben határozatlan időre nevezte ki Ujvári Józsefnét Zámoly Község Tanácsa. Az önkormányzat azt ’92-ben határozott időre, 1994. augusztus 31-re változtatta.

 

 

1993. év

 

1993. márciusában megalakult a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma helyi szervezete. Nevük: 8-as számú Gyermekbarát Szervezet Zámoly.

 

’93 április 3-tól dr. Zólyomi Mária képviselőt a testület alpolgármesterré választotta.

 

700 000,-Ft-ért ’93 nyarán traktort vásárolt a falu vezetése. Pontosabban egy MTZ 82 alapgépre szerelt markoló és homlokrakodós gépet.

 

1994. április 1-jétől megnyílt az új szeméttelep, ami Zámoly, Csákberény, Gánt közös intézményeként működött, létszámarányos teherviseléssel. Eleinte fizetett alkalmazott látta el a telep őrzését, gondnokságát. A községből egy vállalkozó hetente elszállította a szemetet. A lakosságnak 1000 Ft díjat kellett fizetnie évente. A bekerített, zárható kapuval ellátott telep napi 5 óra nyitvatartással működött. (Ez volt a kezdet, pár évvel később kidöntött kapu, letarolt kerítés, rendetlenül szétszórt hulladék volt a kép.)

 

Időnként voltak a zámolyiaknak foci sikerei is. ’93 őszén, a székesfehérvári körzeti bajnokság ”DOMUS” csoportjában a IV. forduló után Zámoly csapata négy mérkőzésből négy győzelemmel első helyen állt. 

 

1993. október 11-én a vízi közmű társulat megtartotta záró ülését. Cseh Sándor a társulat elnöke többek között elmondta, hogy 1992-ben alakultak, feladatuk a Zámolyi Vízmű beruházás megvalósítása volt. Két kútból kapjuk a vizet, vízadó képességük egyenként percenként 860 liter. A faluban a vezeték hossza 19497 méter. 819 ház van rákötve a hálózatra. A víztorony 200 köbméter térfogatú. A vízművet az önkormányzat üzemeltette tovább, mivel feladatának elvégzését követően megszűnt a társulat.

 

Az új gazdák mezőgazdasági tevékenységük segítésére falugazdászokat neveztek ki. Zámoly, Csór, Pátka községek falugazdásza Váczi Tibor okleveles kertészmérnök, okleveles állattenyésztő végzettségű zámolyi lakos lett.

 

1994. év

 

1994. március 1-jén megalakult az iskolaszék. Tagjai a szülők képviseletében: Bagotai Jánosné, Kertész Péterné, Németh Józsefné. A Községi Önkormányzat által delegált három tag: Cseh Simon Zoltánné, Novákné Süle Ágota és Takács József. A három tantestületi tag: Baki Dezső, Béres Jánosné és Tamás Ferencné. A tagok megbízása két évre szólt. (Az iskolaszékeket még Eötvös József hozta létre az 1868-as népiskolai törvényével a községi iskolák irányítására.)

 

1994. május 31-i országgyűlési képviselő választás II. forduló helyi eredménye: 1507 jogosult választópolgárból 833 fő szavazott. Dr. Sirály Péter 461 szavazatot, Pais Kadosa 184, Kávássy Árpád 180 szavazatot kapott Zámolyon. A térség országgyűlési képviselője Dr. Sirály Péter lett.

 

Folyamatosan dolgozott a földkiadó bizottság. A feladata az volt, hogy a magánszemélyek tulajdonában levő földet a tulajdonosok beleegyezésével helyileg kijelölje, határozatban átadja, és a Földhivatalnál új helyrajzi számon a kimért földeket bejegyeztesse. A kimért földeket a tulajdonos bérbe adhatta, akár maga művelhette. Akik osztatlan közös tulajdonban kérték annak kiadását, azok ősszel jutottak a tulajdonukhoz.

 

Az önkormányzat ’94 júniusában, a 047/2 hrsz. külterületi ingatlan 1500 négyzetméter földrészletét 150 Ft/m² áron eladta a „NATURHÚS 94” kft. tulajdonába.

A NATURHÚS Kft. bérbe vette a tűzoltószertár iroda helyiségét húsbolt kialakítása céljából.

 

1994. augusztus 26-án pénteki napon történt az iskola új tornatermének felavatása.

Az iskola előtt elkészült a térkő burkolat, amelyen – mint egy vörös szőnyegen –jutottak be a meghívottak és érdeklődők a 27 millió forint költséggel felépült tornaterem ünnepélyes avatójára.

 

Elhangzott a Magyar Himnusz, majd Tamás Ferencné iskolaigazgató megnyitója után Horváth János köszöntötte az egybegyűlteket, név szerint először Bíró Ernő nyugalmazott református lelkészt. Mint mondta, bölcsességével, tanácsaival segítette Őt eddigi munkájában. Csoóri Sándort költőt, a Magyarok Világszövetsége elnökét, falunk szülöttét, aki mint mondta, őt politikailag ő tette helyre. Pozsgai Imre egyetemi tanárt, akinél megemlítette politikai tisztánlátását, s aki az iskolai könyvtár egyik támogatója. Szabó Gyula színművészt, falunk barátját, Dr. Lukács László néprajzkutatót, falunk szülöttét, aki tudományos munkásságában kiemelkedő eredményeket ért el, Zsebők Lajos volt országgyűlési képviselőt, aki őt jó tanácsokkal látta el. Itt említette, hogy meghívást kapott Sirály Péter országgyűlési képviselőnk is, de frakcióülés miatt nem tud itt lenni.

Köszöntötte Szalók Józsefet és Szabó Lajost községünk korábbi vezetőit.

Köszöntötte az építőket, az egyházak képviselőit, a szomszéd községek polgármestereit és valamennyi jelenlevőt.

Beszédében felsorolta a négy év eredményeit, majd jelképesen átadta az épületet az iskola igazgatójának.

Az iskolások műsora után Szabó Gyula színművész megköszönte a meghívást. Amikor itt át utazik, mindig szülőfaluja Kunszentmárton jut az eszébe. „Itt vagyok Józsi, az úthenger nélkül” utalt a népszerű, „Robog az úthenger” című TV sorozatban játszott főszerepére.

 

Végül Csoóri Sándor szólíttatott meg: Ünnepelni jöttünk, nem szerepelni. De olyan sors adatott, hogy szinte minden nap valami fontosat kell mondani. Családban nehéz szerepelni. A zámolyi embereket a családjának érzi. Gyerekkorában ezen a helyen még szalmakazal volt, amiről úgy ugrott le, hogy a karja kifordult, új pulóverét úgy kellett levágni. Gyerekkorában az egész táj tornaterem volt, a Vértestől a temetődombig, az irtások földje, a réti föld, ahol dolgozni kellett, ahol futkostak. Nem volt szükség tornateremre. Tudja, hogy nagyot változott a világ, jó lenne, ha az emlékek nem fakulnának meg teljesen. Minden élményt, ami később az életét meghatározta abban a nagy tornateremben kapta, amit szülőföldnek hívnak. A falu, Zámoly, azóta jelent sokat, mióta városban él. Nemcsak a jövőt kell építeni, hanem a múltat is. Gyerekeinknek többet kellene tanulniuk szülőföldjük történelméről. Ezen a falun Szent István jó néhányszor - s valószínűleg Szent Gellért is - átment. Ebben a faluban vakították meg második királyunkat, Pétert. És még lehetne sorolni. Aki nem tudja mi volt a múltja, az bizonytalan a jövőjét illetően. Szülőföldünk múltja erősít bennünket.      

 

Kérte a fiataloktól, erősítsék a testüket, de erősítsék a tudásukat is.

 

1994. december 11-én önkormányzati választás volt.

Polgármester jelöltek: Deresné Tanárki Mária MSZP, Horváth János MDF.

Képviselő jelöltek: ifj. Bagotai János független, Baki Dezső független, Böde Jánosné független, Cseh Katalin független, Deresné Tanárki Mária MSZP, ifj. Dezső Sándor független, dr. Gartainé dr. Fodor Ildikó független, Gelencsér Tibor MDF. id. Kaufler Béla független, Nagy János MDF, Németh József Magyar Gyermekbarátok Mozgalma, Rajnai György független, Simon Zoltán független, Tamás Ferencné független, Ujvári József MSZP, Váczi István független és dr. Zólyomi Mária független.

Helyi Választási Bizottság tagjai voltak: Takács Józsefné titkár, Filotás Imre elnök, Szabó Árpád tag, Fórizs Sára póttag és Tanárki Mihályné póttag.

Delegáltak: Nemes Gyöngyi MDF, Brunner Gyula MSZP, Pulger Istvánné Magyar Gyerekbarátok Mozgalma.

I.sz. Szavazatszámláló Bizottság tagjai: Kovács Lászlóné titkár, Török Rózsa elnök, Pánczél Emil tag és Józsa Györgyné póttag.

Delegáltak: Zeleni Ferenc MDF, Németh Lajosné MSZP, Mester János a Magyar Gyermekbarátok mozgalma.

II. sz. Szavazatszámláló Bizottság tagjai voltak: Szalai Imréné titkár, Csákány Györgyné elnök, Filotás Gyula tag, Tóth Tamás póttag.

Delegáltak: Menyhárt István MDF, Szabó Lajos MSZP, Polyákovics Lászlóné Magyar Gyermekbarátok Mozgalma.

Korábbi képviselők közül nem indultak: Cseh Sándor főfoglalkozásban megyei szervezet tisztviselője volt, nem vállalhatott társadalmi funkciót. Németh Lajos munkakörében állt be változás, elfoglaltsága miatt nem tudta vállalni a képviselőséget. Szalai Imre is munkakört változtatott, döntően délután dolgozott, nem tudott volna részt venni a testületi munkában.

 

Az önkormányzati választás eredménye:

Szavazásra jogosultak száma 1542 fő volt, szavazásra megjelent 807 fő, 52,3%.

Polgármester lett 597 szavazattal Horváth János. Deresné Tanárki Mária 203 szavazatot kapott.

A megválasztott képviselők: dr. Zólyomi Mária 499, dr. Gartainé dr. Fodor Ildikó 494, Simon Zoltán 443, Böde Jánosné 407, Tamás Ferencné 397, Ujvári József 388, id. Kaufler Béla 367, ifj. Bagotai János 362, Nagy János 356 szavazattal.

 

 

Képviselőjelöltek, akik nem lettek a testület tagjai: Váczi István 321, Cseh Katalin 308, ifj. Dezső Sándor 306, Németh József 286 Baki Dezső 280, Gelencsér Tibor 269, Deresné Tanárki Mária 240, és Rajna György 137 szavazattal.

 

Az alakuló ülésen a testület alpolgármesterré dr. Zólyomi Mária képviselőt választotta. Az öttagú pénzügyi Bizottságelnöke Böde Jánosné lett.

Megállapításra került a polgármester jövedelme. Az alpolgármester és a képviselők nem tartottak igényt anyagi juttatásra, ami a polgármester fizetésének 25 %-áig lett volna adható.

 

Ujvári Józsefné óvodavezetői kinevezését a testület, 1999. augusztus 31.-ig megújította.

 

 

1995. év

 

’95 február 4-én a pátkai színjátszók Tóth Ede: „A falu rossza” színművel szerepeltek Zámolyon. Hollósi Dezső rendező köszönetét fejezte ki Zeleni Ferencnek, a művelődési ház vezetőjének, Ujvári Józsefnek, aki akkor az iskolaigazgató helyettese volt.

 

’95 március 1-től a vízdíj 62,50.-Ft+ ÁFA / m³.

 

Dr. Gartainé dr. Fodor Ildikó a házi gyermek és házi felnőttorvosi szolgálatot 1991. július 1-jétől vállalkozásban látta el. Anyagi támogatást a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól és az önkormányzattól kapott.

 

Bán Miklós 1985-ben költözött Zámolyra. 1995-ben lakóháza egy részét felajánlotta a faluban összegyűjtött régiségek elhelyezésére. Restaurálta, rendezte, feliratozta, kiállította azokat és lehetővé tette a látogatást mindenféle belépődíj nélkül. A „Bikaközben” Vörösmarty utca 47. sz. házát is meghagyta eredeti parasztháznak úgy, ahogy 160 éve megépült. Az udvarban sok munkával, sok anyagi ráfordítással különböző alkotásokat hozott létre. Esténként maga köré gyűjtötte a fiatalokat, az udvar csendjében, jól elbeszélgettek az élet dolgairól. A faluban furcsa szerzetnek tartották, de ő nem foglalkozott ezzel. Tavacskákat, csörgedező patakocskát, hintát épített, várta a gyerekeket, felnőtteket. Mint mondta azért van nyitva a kiskapu, hogy bejöjjenek. Alföldi gyerek volt, de mint mondta, már ehhez a faluhoz tartozik, adni akar a falunak. Sajnos korán meghalt. A ház egy része a gyűjtemény egy részével együtt leégett, a kimentett régiségeket a magtárban helyezték el.

 

1995. év június eleje rendkívül csapadékos volt. Hatalmas záporban úsztak a Dózsa György /Burgai/ utcai kertek, úsztak az Arany János, a Gárdonyi, Táncsics, Rákóczi, Nyári Pál, Petőfi utca végének kertjei. Ekkor is, korábban is, későbbiekben is felvetődött a csapadékvíz normális elvezetésének fontossága.

 

’95-ben kéthetente történt a szemét elszállítása, speciális színű hulladékgyűjtő zsákban. A zsákot 70 Ft összegért lehetett megvásárolni a polgármesteri hivatalban. A zsák egyben a szemétjegy szerepét is betöltötte.

Utána sok volt a panasz, mert sokan nem vásárolták meg a szemétjegyet, így egyre több helyen jelentek meg az illegális szemétlerakók. Emiatt feladta az önkormányzat a szemét gyűjtését, elszállítását, a lerakó kezelését, és a Felcsúton tevékenykedő Varga és Társa Kft-t bízta meg ezzel

 

1995. júniusában Horváth János polgármester felhívást tett közzé, hogy elhanyagoltak, gondozatlanok, rendetlenek közterületeink. Mindenki tartsa rendben saját portája környékét. Ha nem lesz pozitív változás, a falu vezetése kénytelen lesz kommunális adót bevezetni, amiből megfizethetők lesznek a közmunkások.

 

’95 augusztusban elkezdődött a gázhálózat kiépítése a faluban. A kivitelező ígérte, hogy két hónapon belül, szeptember végére Zámolyon gáz lesz a vezetékekben.

 

Az általános Iskola 1. osztályába a 95-96-os iskolai évre 29 gyereket írattak be. A létszám a tűréshatáron volt, de a testület nem javasolta a két csoportra bontást.

 

Szeptemberben egyre sötétebbek lettek az utcák. A közvilágítás karbantartását nem végezte el a szolgáltató, mivel Horváth János polgármester megtagadta a karbantartási díj kifizetését, mert szerinte azt a közvilágítás áramdíja tartalmazta. Végül kiderült, hogy a polgármester makacskodása nem volt helytálló, az addigi időszakra vonatkozóan. 1995. év szeptemberben viszont megszületett az illetékes miniszter új rendelete, miszerint a közvilágítási áramdíj ismét tartalmazza a karbantartás összegét is. A rendelettel egyidejűleg 26 százalékkal megemelték az áramdíjat.

 

Többeknek gondot okozott, hogy a szippantó kocsi a házaktól elvitt szennyvizet nem megfelelő helyre üríti. Az önkormányzat 200 000,- Ft költségráfordítással, szakember közreműködésével, talajvizsgálatot követően megfelelő ürítő helyet jelölt ki.

 

A gáztársulás ülését október 10-én tartották. Ekkor már 582 gázbekötés volt a faluban így ennyi tagja volt a társulásnak is. 250 fő jelent meg, ami az 50 %, vagy az feletti határozathoz kevés volt, ezért második üléssé nyilvánították az összejövetelt.

Lakosságtól, közületektől, kamatból befolyt összeg 47 millió 115 ezer forint volt. A beruházásért kifizetésre került 39 millió 720 ezer forint. Pénzmaradvány 7 millió 395 ezer forint, ami a társulásé, tehát a befizetőké volt. Az Intéző Bizottság javaslata az volt, hogy a pénzből a közintézmények gázbekötését kell finanszírozni és az utakat kell rendbe hozni. A jelelevők többségben ezt szavazták meg.

Szeptember 30-án a gázhálózat átadásra került.

 

Szeptember elején létrejött a Zámoly Fejlődéséért Egyesület. Az elnökké választott Cseh Sándor kezdeményezte, hogy meg kell kezdeni az előkészületeket Zámoly írásban rögzített létezése 950. évfordulója megünneplésére.

 

1995. novemberben Zámoly község címer, és zászló tevének megvitatása volt napirenden. A szakember, aki e témával foglalkozott, egy 1849-ben íródott levélen találta meg településünk akkori viaszpecsét lenyomatát, amely alapul szolgált, több változat kidolgozásához. Az egykori pecséten középen földhalmon méhkast ábrázol. A méhkast pedig különböző paraszti szerszámok veszik körül, így egy korabeli eke is.

Kiinduló ötlet az volt, hogy a pajzs alakon különböző elhelyezéssel, eke, méhkas és méhecskék legyenek. További javaslat volt, hogy térjünk el az eredeti pecséttől, ábrázoljuk, hogy Zámolynak régebben és ma is figyelemre méltó a szőlőtermelő kultúrája. Felvetődött az is, hogy a zámolyi embereket a múltban (és talán még ma is) a környező településeken borjúsok, („borgyusok”) jelzővel tisztelték, nem kellene e megörökíteni, mint ahogy Csákberény címerében is ott szerepel a bugylibicska.

Az eke a mezőgazdasági jelleget hangsúlyozza a méhkas és a méhek pedig azt jelenti, hogy szorgalmas emberek lakják a települést.

A címer és zászló véglegesítése többszöri vita után történt meg. Nem volt egyetértés abban, hogy mik legyenek a színek. Zámoly lakossága ruháik, házaik, eszközeik díszítésénél a piros színt gyakran használták, a többség szerette volna megjelentetni. Horváth János kijelentette, hogy sem piros, sem kék színt nem akar a jelképeken látni, el is mondta azért, mert a piros az MSZP pártszíne, a Kék a Szabad Demokratáké. Tudni kell, hogy a polgármester korábban a Csurka féle MIÉP,  majd az MDF megalakulásától (Csoóri Sándor az MDF egyik alapítója volt) ennek a pártnak lett elkötelezettje.

Nem engedett, a többség nem szavazott, de több testületi ülésen át napirendre került újból és újból. Kifárasztásra törekedett, mint már annyiszor, ha saját álláspontját akarta megvalósítani. Végül bejelentette, hogy nem lehetett tovább várni, le kellett adni a végleges változatot. Ezt egy személyben megtette. Így az MDF színeit tartalmazzák jelképeink.

 

Horváth János makacssága, stílusa azonban jól jött a beruházások során a hatóságokkal, kivitelezőkkel történt tárgyalásoknál. Sok kedvezményt harcolt ki a falunak.

 

Kertész Péter református lelkész megemlékezett, hogy 10 éve, 1985-ben kezdték meg szolgálatukat Zámolyon. Ez alatt, a kloteni (Svájc) református gyülekezet anyagi és kétkezi segítségével sikerült a templomot új ruhába öltöztetni. Megoldották a templom fűtését a hívek adakozásából és a Püspök Úr segélyéből.

60-70-en járnak rendszeresen templomba, szenteste 250-en voltak.

Az elmúlt tíz év alatt 80 gyermeket és három felnőttet kereszteltek meg, 17 ifjú párt eskettek és 47.-en tettek konfirmációi fogadalmat és 141 testvérüktől vettek végső búcsút. 1995.-ben 216 választói joggal rendelkező tagja volt a gyülekezetnek.

 

1996. év

 

1996. januárjában megnevezték azokat az önszerveződő közösségeket, melyeket be kívántak vonni a falu dolgainak megvitatásába: Zámoly FC., Lövészklub, Zámoly Jövőjéért Egyesület, Magyarországi Gyermekbarát Mozgalom Zámolyi Szervezete, Nyugdíjasklub, Hegyközség.

 

Tamás Ferencné iskolaigazgató ötéves kinevezése az 1995-96-os iskolaév befejeztével lejár, Pályázatot írtak ki, ami a Művelődési Közlönyben jelent meg.

 

Siklósi Gyula a Magyar Tudományos Akadémia régésze felajánlotta, hogy könyvben megjelenteti Zámoly történetét, őskortól a honfoglalásig, honfoglalástól 1700-ig, majd Zámoly újkori történetét és néprajzát. A könyv a falu 950. évfordulójára jelenne meg.

 

Kukás autót vásárolt az önkormányzat. Bagotai János képviselő, munkahelyén a VOLÁN vállalatnál kedvező költséggel üzemképes állapotba hozatta a használt járművet. A hulladék gyűjtését a hivatal alkalmazásában álló dolgozókkal oldották meg.

Közben jogszabály született, hogy a szemétszállítást pályáztatni kell. A Fejér Megyei Hírlapban és a Magyar Közlönyben is megjelent a pályázat. Természetesen a helyi nyert. A pályázatra jelentkezett a SZÉKOM, éves szinten hárommillió forintért végezték volna azt, ami a kialakult megoldással 760 ezer forintba került.

 

1996. márciusban a vágóhíd és területe a hozzá vezető úttal, belterületté lett nyilvánítva.

 

’96. április 11-én újjáalakult az iskolaszék. Szülői képviselők: Bagotai Jánosné elnök, Lukács Károlyné és Váczi Györgyné. Önkormányzati képviselők: Némethné Varga Edit, Novákné Süle Ágota, Takács József társelnök. Tantestület részéről: Béres Jánosné, Baki Dezső társelnök és Tamás Ferencné.

 

Kertész Péter református lelkész írta: „Ez az év (1996) a nagy évfordulók éve. Népünk ünnepli a honfoglalás 1100. évfordulóját, Zámoly népe községünk létrejöttének 950. évfordulóját, a református nép a 3. világtalálkozójukra készül, a rendezvény helyszíne, Erdély.”

 

1996. május 4-én volt a harmadik zámolyi borverseny. Aranyérmes borai voltak Németh Lajos, Menyhárt László, Lukács István, Cseh Sándor termelőknek. A borversenyen 17 termelő harminc borát értékelték.

 

Május 19-én a református templomban három fiú és három lány konfirmált (előző évben hét fiatal tette ugyanezt),

Ekkor búcsúzott el Zámoly község lakóitól Kertész Péter lelkész és felesége: „Június hónapban Pápára költözünk, ahol megválasztottak bennünket a Pápai Református Egyházközség lelkészi állására. Minden jót köszönünk, és Isten gazdag áldását kívánjuk a község minden lakójának. Áldást, Békességet.” 

 

Júniusban a katolikusoknál 7 gyermek volt elsőáldozó. Bérmálás előtte két évvel volt, azt megelőzően nyolc évig nem.

 

Elbírálták az iskolaigazgatói pályázatot. Az iskolaszék, a nevelő testület és a szakszervezet alkalmasnak ítélte meg Tamás Ferencné programját és támogatták kinevezését, amit az önkormányzat megerősített.

 

A megyében hét kistérségi regionális fejlesztési társulást létesült, mi a székesfehérvári körzetbe tartoztunk, másik 32 községgel együtt.

Minden megye területfejlesztési tanácsot hozott létre, azok kapták az állami pénzeket, amit pályázat útján lehetett elnyerni.

 

A zámolyi pedagógusok a németországi testvériskola vendégei voltak. A zámolyi iskolával akkor már három éve tartott a határokon átszelő barátság, melyet a Bajor Kultuszminisztérium és az iskolahivatal vezetője Konrád Vaas kezdeményezésére jött létre.

 

1996. augusztus 14-én úgy döntött az önkormányzat, hogy „ZÁMOLY KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA” címet alapít.

 

Korábban a temetővel szemben - ahol a parkoló lett kialakítva - volt a lőtér. Esztétikusnak nem volt mondható, sokan a temető közelsége miatt kegyeletsértőnek tartották. El lett költöztetve az erdő mélyére, az öregek által rókaríkatónak nevezett völgybe, önkormányzati költségen. Augusztusban kérte a lövészklub, hogy a temetői parkoló mögötti területen legyen kialakítva egy versenyek bonyolítására is alkalmas lőtér. Azonban akkor akadály volt, hogy a terület a Tsz. tulajdona és ki volt jelölve felosztásra.

 

1996. október 5-én zsúfolásig megtelt az iskola tornaterme, hogy a falu lakossága és meghívott vendégek együtt ünnepeljék Zámoly írásban is rögzített létezésének 950. évfordulóját.

A Himnusz közös eléneklése után, Szabó Gyula színművész mondott verset, majd Horváth János polgármester köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, hármas ünnepünk van. A honfoglalás 1100. Zámoly 950. éves évfordulója és október 6-a, az Aradi vértanúk kivégzésének napja.  Felkérte Csoóri Sándort, mondjon ünnepi beszédet.

 

Csoóri, a Magyarok Világszövetségének akkori elnöke meglepődött, mert mint mondta, titkárságától tudta meg, hogy Zámolyra kell jönnie, de azt nem mondták, hogy díszbeszédet kell mondania. Nem is fog szónokolni, mert az olyan volna, mintha a családjában szónokolna. Új dolog számára, hogy Zámolyon történelmet ünnepelünk. Mint mondta, amit elfelejtünk, azt el is veszítjük. De reméli, felejthetetlen lesz az itt szép számban megjelenteknek, hogy van egy falu, amely 950. évfordulóját ünnepli a magyar történelemben. Neki gyermekkorában is - a temetői templomromot nézve - az volt az érzése, hogy itt valami misztikus történt.

 

Erénynek tartja, hogy amikor betegsége miatt 1952-ben hazajött Zámolyra, ahol ismét rá tudott eszmélni a valóságra. Amit Pesten nem tudhatott, azt Zámolyon megtudhatta. Ez segítette, hogy eligazodjon a világban. Itt Zámolyon írta akkori verseit, amit elküldött Illyés Gyulának, aki összehozta őt Veres Péterrel. Veresnek mondta el Zámoly nevének keletkezéséről szóló mondát, aki felhívta a figyelmét arra, hogy az mondának jó, de a valóság más, hisz amikor Péter itt járt, Aba Sámuel már nem élt.

Megjárta már többször a világot. Látott sok csodát, de ha azt a szót kimondja, hogy ház, akkor az itthoni ház jut eszébe. Az a szó, hogy udvar, az itthoni udvart juttatja eszébe. Mennydörgésről, villámlásról, jégverésről itthoniak az élményei.

Fejet hajt Csanádi Imre emléke előtt, aki Zámoly nevét a magyar irodalomba örökre beírta.

Az 1950-es évektől foglalkozik politikával. Tudja, ha irodalommal foglalkozott volna csak, lehet, hogy ötven, hatvan kötettel most több lenne, most azonban olyan időket élünk, hogy valóságosan is harcolni kell.

Vesztesei vagyunk a történelemnek, pedig az igazság, hogy a középkorban annyi szentet adtunk a világnak mi magyarok, amennyi Nobel díjast később.

Örül, hogy Zámoly ünnepel. Jellemző, hogy ma már nincs igazi faluközösség, csak lakosság van. Nemcsak határokon túl szóródott szét a magyarság, hanem határokon belül is. Szeretné, ha elindulna egy folyamat, hogy az emberek a gondolataikat adnák össze. Sütő András mondta neki: Ha három román együtt van, az annyi mintha kilencen volnának, de ha három magyar van együtt, az annyi mintha egyen sem volnának.

Azt kívánja Zámolynak, történjék meg a közösséggé kovácsolódás.

 

Versek és kórusok után sor került a zászló és a címer felavatására. Horváth János polgármester bemutatta a jelképeket, majd felkérte az egyházak képviselőit azok felavatására.

A polgármester posztumusz Zámoly Község Díszpolgára címet adományozta Csanádi Imre költőnek, amit felesége vett át.

Zámoly Község Díszpolgára címet adott át Csoóri Sándor költőnek, aki megköszönte a tisztséget, és külön köszönte, hogy azt Csanádi Imrével együtt kapta meg.

 

1996. szeptember 2-án ifj. Simon Zoltán péksége megkezdte a próbaüzemet.

 

Az önkormányzat tulajdonában volt 6 370 000, -Ft értékű ÉDÁSZ részvény, aminek kivásárlására 63,5%-on árajánlat érkezett, azt 4 044 950,-Ft-ért értékesítették.

 

A szeméttelephez vezető dűlőút elejére 120 000,-Ft-ért őrbódé épült. Elszaporodott az illegális szemétlerakás. A legnagyobb gondot az jelentette, hogy a vállalkozó, aki a telepet üzemeltette, rendszeresen szállított oda illegális hulladékot. Így az őrzést saját dolgozójával oldotta meg az önkormányzat.

 

A 950. évforduló alkalmából Siklósi Gyula szerkesztésében, kiadásra került a 92 oldalas „Zámoly története és néprajza" című könyv, amit Demeter Zsófia, Fülöp Gyula, Lukács László, Siklósi Gyula írtak. A könyv 500 Ft-ért volt megvásárolható a hivatalban.

 

1997. év

 

1997. január. 1-től a víz köbméterenkénti árát bruttó 90,- Ft-ban állapították meg.

 

1997. januárban vált közelivé a szennyvízberuházás. Zámoly és Gánt közössége úgy döntött, hogy közös beruházásban kell megépíteni a szennyvízelvezetést, valamint a tisztítóművet.  Gánton már megkezdték a csatornázást.

 

Az önkormányzat birtokában volt 14 millió Ft értékű DDGÁZ részvény, amit értékesítettek. Elvi egyetértés volt, hogy a pénzt az orvosi lakás rendbetételére, az Újtelepen villamos hálózat bővítésére, és a községháza felújítására kell fordítani.

 

1997. áprilisban megpályáztatta az orvos lakás építését az önkormányzat. Feltétel volt, hogy az építkezést májusban meg kell kezdeni, október elején lakható állapotban átadni. A generál kivitelezésre érkező pályázatok 8,5 milliótól 11,5 millió forintig terjedő összegeket tartalmaztak. Olyan döntés született, hogy szakmánként más-más legyen az építő, úgy 7,5 millióból megvalósítható.

 

„A Budapesti Református Teológiai Akadémia, úgy is mint a Pápai Református teológia Akadémiai jogutódja, Isten iránti hálával emlékezik meg arról, hogy BÍRÓ ERNŐ atyánkfia a Pápai Teológiai Akadémián az 1937. esztendőben szerzett lelkészi oklevelet és 60 esztendőn keresztül református anyaszentegyházunk szolgálatában állt.”

Bíró Ernő nyugalmazott református lelkészt GYÉMÁNT DIPLOMA elismerésben részesítették. Házat vásárolt a Hunyadi utcában és Horváth János szomszédjaként haláláig Zámoly lakója volt.

A nagytiszteletű urat Lehotzkyné Zahovai Ágnes nagytiszteletű asszony követte a szolgálatban.

 

Volt az önkormányzatnak 900 000,- Ft értékű MATÁV részvénye, amelyre 65%-os vételi javaslat érkezett, így közel 600 000,-Ft-ért értékesítették.

 

Mivel a vízmű napi fogyasztása nem érte el a napi 500 köbmétert, jogszabály szerint nem volt kötelező mérnöki végzettség a vezetői feladatok ellátásához. Ezért Erdélyi Gyula mérnöknek megköszönték addigi munkáját, és 1997. július 16-tól Gelencsér Tibor kapott megbízást a vezetésre. Fórizs Istvánnal együtt látták el az üzemeltetést. Ezzel 1 millió forinttal csökkent a költség, így az infláció ellenére 1978-ban nem kellett a vízdíjat növelni.

 

Az orvosi rendelő, a hivatal és a művelődési ház környezetében 200 négyzetméter térkő járda épült, 1millió 250 000,- Ft költséggel.

 

Az iskolai étkeztetés a középső iskolába lett kialakítva. A tízórait, az ebédet és az uzsonnát az óvoda konyháján készítették. Szállításhoz az önkormányzat vásárolt egy kis tehergépkocsit.

 

Október 10-én a képviselő testület meglátogatta az új orvos lakást. Tágasnak, korszerűnek találták. A ház az udvarban épült, kintről nem látható, de nem középület.

 

1997. október 21-én Zámoly és Gánt községek képviselő-testületei közös testületi ülést tartottak, ahol egyeztették a szennyvíz beruházást. Gánton 4, Zámolyon 18 km. csatorna megépítése szükséges. Megegyeztek, hogy a tisztító Zámolyon a foci pálya mellett épüljön. A tisztított szennyvíz a Császár patakba vezethető.

Úgy számoltak, hogy hivatalos áron 600-700 millióba fog kerülni. Állami céltámogatásból 50 %, további pályázatokból még 30 % volt elnyerhető. A maradék 20 %-ra keresték a megoldást. Jó esély volt a pályázatok eredményességére, mert a területünk sérülékeny vízbázison van.

Megállapodtak, hogy a beruházás akkor indulhat, ha az anyagi háttér úgy biztosított, hogy a lakosságnak a lakótelek határáig ne kerüljön pénzébe. Azonban, ha készen lesz a hálózat, mindenkinek kötelező lesz saját költségén rácsatlakozni.

Horváth János polgármester javaslatára a beruházás gesztora Gánt község lett, mert mint mondta, Gánt polgármestere Kovács László MSZP színekben polgármester, és mivel az a párt van kormányon, ő eredményesebben lobbizhat.

1997. október 31. Zámoly meghurcoltatásának kezdő napja. (Befejező napja ki tudja mikor lesz. Még napjainkban, 2022-ben is emlegetik itt-ott.)

Arra a pénteki napra virradó éjszakán „ledőlt” annak a belmajori, egykori cselédháznak a teteje, amiben sok cigány lakott. A cigányasszonyok, a nyomaték kedvéért gyerekekkel felkeresték Horváth János polgármestert, hogy segítsen rajtuk, mert hajléktalanná váltak. A polgármester intézkedett, a művelődési házba költöztette a cigány családokat.

Előzmény, hogy a székesfehérvári önkormányzat a Rádió u. 11-ből kiköltöztette a cigány családokat, akiknek zöme jogcím nélküli lakó volt. Jó nagy, sajtóban, médiákban megjelenő hírverés volt körülöttük. A város vezetése, kormányzati személyek, országos cigány vezetők egyezkedtek.

Az egyik meghatározó személy az események formálásában Krasznai József, a Fejér Megyei Cigány Szövetség elnöke volt. Ő már korábban készült, hogy famíliáját, miután hajléktalanná válnak, állami pénzekből anyagi előnyökhöz juttassa. A zámolyi házban egyre nőtt a létszám, arra vigyáztak, hogy szabályos legyen a bejelentkezés, hisz csak úgy jutottak a segélyekhez, egyéb juttatásokhoz. A cselédlakásba irreálisan sokan laktak hivatalosan.

Október 30-ára virradóan megtörtént a hajléktalanná válás. Ledőlt a tető. A ház, amiben laktak, akkor önkormányzati tulajdon volt. Tudni kell, hogy korábban Pintér Lajos volt a tulajdonos, aki eladta a cigányoknak. Az adás-vétel cigányosan történt. Egy kisebb összeget fizettek a vevők, ígérték, hogy fizetik a még hátralevő részt, ami ígéret maradt, így hivatalos átírás nem történt. Horváth János felkereste Pintér Lajost, megegyeztek az árban, megköttetett az adás-vétel. Az épület másik része a Tsz. tulajdona volt. A cigányok végig állították, hogy saját házuk volt, arra alapozták anyagi követeléseiket.

A képviselők már adott napon értesültek az eseményekről, igaz csak a lakosságtól, meg egymástól, valamint a Fejér Megyei Hírlapból, mert a polgármester csak november 4-re volt hajlandó rendkívüli ülést összehívni. A képviselők nemtetszésüket nyilvánították ki az egyszemélyes intézkedés miatt. A polgármester így reagált: „ha nem fogadjátok el az intézkedésemet polgármesterként, kénytelenek vagytok elfogadni, hogy polgári védelmi parancsnokként tettem”. Még azon a napon felhívta a Belügyminisztériumot és a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalt, akiknek az volt a kérésük, hogy oldja meg a gondot csendben, mindenki megelégedésére, nehogy megismétlődjék egy „Rádió u. 11”-hez hasonló eset. Azt is mondták, hogy minden segítséget meg fognak adni.

A polgármester kérése volt, hogy a képviselők hagyják őt, hogy egy személyben intézhesse a dolgokat. Kijelentette, hogy Krasznai József cigány vezetővel együtt dolgozik, meg van az elképzelésük a további lépésekre. A művelődési ház költségtérítésére, a kiköltözésük utáni helyreállításra, a cigányok lakhatására az államtól vártak anyagi segítséget, mivel arra ígéretet kaptak.

Horváth János balesetveszélyre hivatkozva nagyon gyorsan intézkedett az épületek elbontásáról. Nem hallgatott a bontást végző önkormányzati dolgozókra, akik jelezték felé, hogy a tetőszerkezetben friss befűrészeléseket tapasztaltak. Pedig, ha akkor alaposabb vizsgálat, majd azt követően feljelentés történt volna, valószínű megelőzhető lett volna az évekig tartó kálvária, falunk lejáratása. Már külföldre mentek a cigányok, viszonylagos csend lett a témában, amikor a Magyar Nemzet újságírójának, Joó Istvánnak elmesélte Lakatos Ibolya, hogy a ház tetejét, ahogy mondta, „lehúzták”, elgyengítették a faszerkezetet és kötelekkel ledöntötték.

Aztán kiderült, hogy az állami vezetők segítése csak ígéret maradt, és Krasznai József végig csak felmarkolható pénzt várt. A Horváth Jánossal történő együttműködésből nem lett semmi. Krasznainak jó barátja volt a Fejér Megyei Hírlap újságírója Klecska Ernő, akivel összefogva terjesztették a vadabbnál vadabb valótlanságokat, amit átvettek az országos lapok és a televíziós csatornák. Senkit nem érdekelt Zámoly lakosságának véleménye. Ország-világ előtt lett egy gonosz, rasszista, kirekesztő faluközösség és lett a szegény, elnyomott kisemmizett cigányság.

 

(ZÁMOLY SEBHELYE című könyvemben 330 oldalon, dokumentumokkal részletesen leírtam ezt a történetet.)

 

1998. év

 

1998-ra elmúlt az az időszak, hogy a központi költségvetés támogatja az önkormányzatokat. Emiatt, az éves költségvetés összeállításánál felvetődött, hogy helyi adót kell kivetni.

 

Januárban már jelentkeztek a problémák a cigányok elhelyezésével kapcsolatban. Kiderült, hogy állami segítségre nem számíthatnak. A közüzemi díjakat meg kell fizetniük, ellenkező esetben azok kikapcsolásra kerülnek.

Az egybe zártságuk miatt egyre feszültebbek, agresszívebbek lettek a cigányok. A Fejér Megyei Hírlapban is cikkeztek, hogy „Röpültek a fazekak a kultúrházban. A lakosság sem nézte jó szemmel, hogy nem történik semmi. Egyre inkább látszott, hogy a polgármester által. elképzelt koncepció kudarcot vallott, kezdeti szövetséges Krasznai a sajtó segítségével. mindent, a polgármester és a falu hibájául tüntetett fel. Követelték, hogy a falu építsen nekik házakat.

Márciusban már úgy fogalmazott a testület, hogy mindent meg kell tenni mielőbbi kiköltöztetésük érdekében. Ez újabb hullámot indított a sajtóban.

 

A költségvetés vitájában felmerült, hogy meg kell szüntetni a Zámoly Hírei című újságot. Márciusban azonban önkritikát gyakorolt a polgármester és olyan döntés született, hogy továbbra is meg kell jelentetni a lapot havonta 750 példányban.

 

1998. márciusban döntött az önkormányzat a helyi adó bevezetéséről. Magánszemélyek kommunális adója építmény esetén 5000,- Ft/év, beépítetlen telek esetén 8000,- Ft/év volt.

Iparűzési adó a vállalkozás adó alapjának 1,2%-a. Ideiglenesen végzett tevékenység esetén naptári naponként 500,- Ft volt.

 

Március 26-án testületi határozat született, hogy a cigányok lakhatását július 31-vel megszüntetik. Kötelezték a bennlakókat, hogy az épületet eredeti állapotban visszaadják a céljának megfelelő jogos használatra Zámoly község lakossága részére.

31-én aztán nagy volt a nyüzsgés a kultúrház környékén, ott köröztek kameráikkal a TV stábok, újságírók. A cigányok a kultúrház ablakain készenlétben kémleltek kifelé, várva, hogy valamiféle erőszakos fellépés következik, mert természetes, hogy nem voltak hajlandók kiköltözni. Kultúrájuknak megfelelően felkészültek, hogy verekedni kell, erre a napra mozgósították a nem itt lakó rokonokat, beszereztek egy rakás ütleget. Horváth János mindvégig bejárt hozzájuk, tárgyaltak, igaz eredménytelenül. A benti felkészültségről ő adott tájékoztatást.

 

Májusban dr. Kaltenbach Jenő a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa, dr. Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének kezdeményezésére vizsgálatot rendelt el. A titulusokból ki lehetett találni milyen eredménnyel.

A vizsgálat befejeztével Kaltenbach Jenő sajtótájékoztatón ismertette, hogy mennyi hibát vétett Zámoly vezetése. Ország-világ előtt újból megtörtént falunk lejáratása. Persze a cigányok ismét a szenvedők, az üldözöttek voltak.

A képviselő-testület ülésén a sok oldalas vizsgálati anyag igaztalannak lett minősítve, elutasításra került. 

  

Áprilisban már mélyebben jelentkeztek a cigányok körüli gondok. Egyre jobban lelakták az épületet, a közműdíjakat nem fizették. Horváth Jánost kénytelen volt figyelmeztetni a testület, hogy fejezze be a „kézi vezérlést” ne hozzon döntéseket egy személyben. A törvényeket és az abból adódó kötelezettségeket is be kell tartani.

 

Aztán egy újabb vizsgálat következett: a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal is törvényességi vizsgálatot indított „cigány-témában”.

 

1998. október 18-án helyhatósági választások voltak. A Helyi Választási Bizottság tagjai: Filotás Imre elnök, Páble Ottóné elnökhelyettes, Szabó Árpád, Tanárki Mihályné tagok, Sümeginé Lukács Mária póttag.

Polgármester jelöltek voltak: Horváth János mérnök független, Takács József műszerész független.

Önkormányzati képviselő jelöltek: ifj. Bagotai János mérnök független, Baki Dezső tanár független, ifj. Cseh Sándor növénytermesztő technikus független, Csordásné Papp Ágnes tanító független, Dezsőné Rácz Hilda tanár, újságíró független, ifj. Dezső Sándor esztergályos független, dr Gartainé, dr. Fodor Györgyi Ildikó orvos-vállalkozó független, Horváth Tamásné MNB értéktáros független, Kalocsai Ferenc műszerész független, Lángi László gépészeti karbantartó független, Menyhárt István cégvezető független, Nagy Károly ajándéktárgy készítő független, Németh József műszaki szakoktató, Némethné Varga Edit könyvelő független, Simon Zoltán ügyvezető igazgató független, Tamás Ferenc műszaki szakoktató független, Ujvári József tanár MSZP.

 

Kisebbségi jelöltek: valamennyien a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezete jelöltjei. Balogh Lászlóné, Szabó Sándorné, Krasznai Gyula, Gómán Ildikó, Gómán András.

 

Idősebb Kaufler Béla a falu borbélya, két cikluson át volt képviselő és korelnök. Nem kívánt az új testületben tevékenykedni. Megköszönte a bizalmat, minden jót kívánt a további munkához.

 

1998. október 18-i választás eredménye: 840 érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok.

Polgármester lett 472 szavazattal Takács József. Horváth János 349 szavazatot kapott.

A megválasztott képviselők: dr. Gartainé dr. Fodor Ildikó 624, Simon Zoltán 493, Ujvári József 493, ifj. Cseh Sándor 448, ifj. Bagotai János 427, Németh József 355, Tamás Ferenc 351, Baki Dezső 350, Csordásné Papp Ágnes 347 szavazattal.

 

 

Akik nem kerültek be a testületbe: Dezsőné Rácz Hilda 313, Menyhárt István 307, ifj. Dezső Sándor 286, Némethné Varga Edit 272, Lángi László 267, Kalocsai Ferenc 250, Horváth Tamásné 177, Nagy Károly 121 szavazatot kaptak.

 

Zámoly cigány kisebbségi önkormányzati választási eredménye: Érvényes szavazat 71 volt. Képviselők szavazatai: Balogh Lászlóné 26, Szabó Sándorné 24, Krasznai Gyula 23, Gómán Ildikó 15, Gómán László 9.

 

Az alakuló testületi ülésen a polgármesteri illetmény megállapítása (128 000,- Ft) után az alpolgármester megválasztására került sor Ujvári József személyében.

A képviselők a polgármesteri juttatás 25 %-ának megfelelő tiszteletdíjra voltak jogosultak, de egyhangúan úgy foglaltak állást, hogy nem tartanak rá igényt. 

A Pénzügyi Bizottság elnöke: Németh József, tagjai: Bagotai János, Baki Dezső, Némethné Varga Edit, Simon Zoltán voltak.  

 

1998. novemberben volt Gánttal az együttes megbeszélés, ahol megbízták az Alterra Kft.-t a szennyvízberuházás generál-kivitelezésével.

 

Vis major támogatásra nyújtott be pályázatot az önkormányzat, aminek eredményessége esetén a cigányok ki nem fizetett közüzemi számláit rendezték volna. Elutasították!

 

A szeméttelep, a szemétszállítás körül ismét megjelentek a régi gondok. Éjszakánként környezetszennyező anyagokat szállítottak oda, a begyűjtés, és a szállítás nagyon költséges volt, keresték a megoldást a problémára.

 

Lukács István és felesége 70. házassági évfordulójukat ünnepelték december 18-án. 1928-ban ezen a napon kötöttek házasságot a csákberényi templomban. István bácsi 90 éves, Juliska néni 88 éves volt.

 

1999. év

 

1999-ben a vízdíj 105 -Ft/m³köbméter. A szemétjegy 84 Ft/db. Ennyiért lehetett megvenni a hivatalban a zsákot, amiben elszállították a szemetet.

 

107 millió forint volt az önkormányzat költségvetése 1999-ben.

 

Január 30-án tisztújítás volt a foci klubnál. Németh Lajos utódjaként Lángi László lett az elnök, a vezetőség tagjai: Szalai Imre, Páble Ottó, Szoboszlai Sándor, Dezső Sándor lettek.

 

1999. március 25-én a képviselő-testület a Pénzügy Bizottságon kívül, újabb munkabizottságokat választott: Szociális és Családügyi Bizottságot, Településfejlesztési Bizottságot, Kulturális Sport és Ifjúsági Bizottságot.

 

Megállapodás aláírására került sor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat és Takács József polgármester által, a művelődési ház kiürítése, az ott tartózkodó 6 cigány család végleges lakhatási feltételeinek biztosítására. Az OCÖ vállalta, hogy július 31-ig a négy lakás elkészül, ekkor mindenkinek ki kell költözni, ha elkészült a házuk, ha nem.

 

Június végén, július elején rendkívül csapadékos idő volt, a lezúduló víz – mint már annyiszor –, ismét komoly károkat okozott a faluban. Ismét mindenki sürgette a megoldást a csapadékvíz elvezetésére, de a pénzhiány meghiúsította.

A rendkívüli csapadékos időjárás országosan is komoly gondokat okozott, a központi költségvetésnek az árvízvédekezés rendkívüli kiadást jelentett, ami veszélyeztette a szennyvízberuházásunk központi támogatását.

A már megítélt támogatásból, hogy az ne vesszen el (határidős volt), meg kellett kezdeni a munkálatokat. Igaz, hogy korábban olyan ígéret volt, hogy a telekhatárig lakossági hozzájárulás nélkül megépül a vezeték, de rákényszerülhetnek a települések a lakossági hozzájárulásra, viszont esély volt a környezetvédelmi alapból támogatáshoz jutni.

 

Röviden az 1999. év nyarának eseményeiből:

A lőtér kialakításához rendeződött a terület tulajdonjoga. Kezdődhetett az épületek építése.

Korábban megállapodás született a megyei rendőrkapitánnyal, hogy körzeti rendőrt biztosítanak Zámolyra. Változott a rendőrkapitány személye, aki a korábbi megállapodást nem fogadta el, így nem lett állandó rendőre a falunak.

A művelődési ház lelakása miatt a Nemzeti Etnikai Hivatal felé kártérítési igényt nyújtott be az önkormányzat.

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal ismételten észrevételezte, hogy községünkben nincsenek biztosítva a törvény által előírt kulturális feltételek. A művelődési házat mielőbb funkciójának megfelelően kell üzemeltetni. Az újra indításhoz anyagi forrás kell, arra pályázatot nyújtottak be.

Újabb tárgyalásokkal az önkormányzat közelebb került a Szép Ilonka vendéglő megvásárlásához. Az épületet átmenetileg bérelték, az önkormányzat azt kezelésébe vette egy későbbi megvásárlás szándékával.

A testület az óvodavezetői megbízás lejártával pályázatot írt ki.

Fehér Zoltánné saját kérésére a testület megszüntette jegyzői jogviszonyát. Pályázat kiírására került sor. Átmenetileg június 1-jétől Söréd, Csókakő jegyzője Takácsné dr. Hanák Mária látta el a jegyzői feladatokat.

Bontási kötelezettség élt az óvodával szembeni belmajori épületre. A bontás a tulajdonosok kötelessége volt.

Zámoly, Csákberény, Gánt vezetői közös megbeszélésen elemezték a szemétszállítás és -elhelyezés gondjait. Mint az évek során többször, most is a szeméttelep rendezetlensége, gazdátlansága volt a téma. Zámolyon már üzemelt a saját kukás autó, Takács József felajánlotta a partnertelepüléseknek az azzal való szállítást.

Ezen a megbeszélésen részt vett a SZÉKOM képviselője, aki felajánlotta, hogy mindhárom településről begyűjtik és Székesfehérvárra szállítják a hulladékot. Legkedvezőbb ajánlata szerint is, 30-40 %-kal többe került volna. A települések nem váltottak szolgáltatót.

A jegyzői állásra 9 pályázat érkezett. Legmegfelelőbbnek Sárszegi Antal pályázata bizonyult. (Az már a dolog érdekessége, hogy az állást nem töltötte be, mert visszalépett.)

A testület új pályázatot írt ki.

 

Az 1999. május 8-i borversenyen 24 benevezett bor közül csak egyet, Menyhárt László Rizlingszilváni borát minősítették arany fokozatúnak. Mellette 8 volt ezüstérmes.

 

1999. augusztus 30-án megalakult a Gánt-Zámoly Beruházó Víziközmű Társulat. Zámolyon 858 érdekeltségi egység volt, 827 lakossági és 31 jogi személy. Az alakuló ülésen az érdekeltek 67 %-a volt jelen.

A szennyvízberuházás a lakosságnak érdekeltségi egységenként 120 ezer forintjába került, amihez az OTP LTP hitelt nyújtott.

30 tagú küldöttgyűléssel dolgozott a társulat, amelynek 20 tagját Zámolyról delegálták: Bagotai János, Baki Dezső, Csordásné Papp Ágnes, dr. Gartainé dr. Fodor Ildikó, Németh József, Tamás Ferenc, Ujvári József, Ifj. Cseh Sándor, Simon Zoltán, Béres János, Szabó Lajos, Horváth József, Nemes István, Nagy Károly, Lángi László, Rabi Attila Fülöp János, Cseh Sándor, Dezső József, Takács József.

Az Intéző Bizottság elnöke: Kovács László Gánt polgármestere volt. Tagjai Zámolyról: Béres János, Simon Zoltán, Cseh Sándor. Gántról: Krausz Ferenc.

Ellenőrző Bizottság elnöke volt: Takács József. Tagjai: Zámolyról Brunner Mihályné, Gántról: Farkas Imréné.

 

Nagyon leromlott állapotban, de sikerült 1999. augusztusában a művelődési házat visszakapni. 

 

Az óvodavezetői állásra két pályázat érkezett. A polgármester felesége, valamint az alpolgármester felesége részéről. Az elbíráláson, mint érintettek, Ujvári József és Takács József nem vettek részt. A napirendek megtárgyalását, mint korelnök, Baki Dezső képviselő vezette le.

Takács Józsefné kérésére a képviselők zárt ülésen titkosan szavaztak. Egy érvénytelen szavazat volt, Ujvári Józsefné 4, Takács Józsefné 3 szavazatot kapott. Mivel minősített többséget egyik jelölt sem kapott, újabb pályázat kiírására került sor. Újabb döntésig, a helyettes látta el a vezetői feladatokat.

 

A művelődési ház fala a színpad mögött megrepedt, s azt az életveszély elhárítása miatt bontani kellett. Az épület kisebb lett, megrövidült.

 

A tervezett Millenniumi emlékpark kialakítására komoly támogatás érkezett. Ifj. Cseh Sándor, az illetékes bizottság vezetője felvetette, hogy a park helyét ki kellene jelölni. Ők a temetői romtemplom környékét javasolták.

 

Bevezették a Szép Ilonka (most már faluház) épületébe a gázt, aminek költségét az ÁFÉSZ a vételárból elengedte.

 

Az esőzések miatti károk helyreállítása céljából az állam 4 400 000,- Ft-ot adott az önkormányzatnak, amiből a károkat el kellett hárítani. A támogatás nem segély és nem juttatás volt! A beépített értéknek az önkormányzat tulajdonában kellett volna maradni, ezt a tulajdoni lapon be kellett volna jegyeztetni! Később a tulajdonosoknak lehetőségük lett volna részletekben, vagy egyben az önkormányzattól visszavásárolni!

 

Tárgyalások folytak több fórumon, hogy Zámoly-Pátka között pormentes utat kellene építeni. Ezzel együtt megoldódhatna a rendőrhiány-gond is, a két települést ellátná Pátka rendőre.

 

Az Országos Cigány Önkormányzat megkapta az építési engedélyt a Vasvári Pál utcai házak építéséhez. Akkor már négy lakás építése folyamatban volt. További kettőt kívántak építeni, de arra a korábbi tanácsi határozat miatt nem kerülhetett sor. A tanácsi határozat megváltoztatását Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke fenyegető hangú levélben követelte az önkormányzattól. A követelés ellenére az önkormányzat nem változtatta meg döntését. Ennek ellenére az illetékes hatóság 3x2 lakás építésére adott engedélyt.

 

Kohn Zsolt református lelkipásztor és családja 1999. év nyarán költöztek Zámolyra 9 évi szolgálat után, melyből 7 esztendőt Nyíregyházán töltöttek. Feleségével együtt látták el a hittan oktatást, aki kántor volt. Három fiuk 10 és fél, 9, és 4 évesek voltak akkor. A feleség Nyíregyházán, a lelkész Tiszanagyfaluban nőtt fel.

 

Zámoly Hírei októberi számában bejelentkezett egy, a lapot megreformálni szándékozó lelkes csapat. Mint nyilatkozták, szeretnék, ha sokkal több információ és valóban érdekes és hasznos olvasnivaló kerülne havonta a zámolyiak kezébe.

A lelkesedés kitartott 2000. év decemberéig, még a fejlécet is megváltoztatták. Aztán mint lenni szokott, hamar elfáradtak a lelkesedők.

Visszatért a korábbi rend, az újságot 2010-ig fáradhatatlanul vitte tovább, aki kezdetektől ezt tette.

Kilencen pályáztak a jegyzői állásra. A testület Mádly Zsolt jelöltet választotta.

Aztán hamar be kellett látni, hogy nem volt jó a választás. Munkaviszonyát március 31-i nappal felmondták. Újabb pályázat került kiírásra.

 

Október 28-án Gánt testületével közösen döntöttek a képviselők, hogy az önkormányzatok kezességet vállalnak a szennyvízberuházáshoz felvett lakossági hitelekre. A közös beruházás aránya: 28-72 % volt.

 

Jó árat ígért egy vállalkozó, a volt tűzoltó szertár épületéért, így eladta az önkormányzat.

 

Korábbi években közös beruházásban épített rendőrlakást az önkormányzat és a rendőrség. Akkor, 1999. decemberben úgy foglalt állást a testület, hogy a ráeső részt értékesíti. A ház története úgy alakult, hogy amikor megépült, beköltözött a körzeti rendőr, aki a fellépett betegsége miatt a szolgálatot ugyan nem tudta ellátni, de a ház lakója maradt. Ő jelentkezett vásárlási szándékkal.

 

2000. év

 

2000. évi költségvetésben a falunak 112,4 millió forint állt rendelkezésre. A elképzelések megvalósításához 150 millió kellett volna. A testület a koncepcióban 150 milliós kiadási oldalt fogadta el, bízva abban, hogy pályázatokkal és egyéb úton növekszik a bevétel.

Előző évben a kommunális adó bevétele 3,5 millió volt, ezzel számoltak most is. Mivel a lakosság fizette azt a kommunális adót, a szemét szállítása ingyenes volt.

 

A vízdíj 105 Ft helyett 120 Ft lett köbméterenként.

 

Az óvodavezetői állásra a kiírt határidőig nem érkezett pályázat. Olyan döntés született, hogy a nevelési év végéig Szalai Imréné kapjon vezetői megbízást.

 

2000. január 10-én Csanádi Imre szülőházánál megemlékezést tartottak a költő születésének 80. évfordulója tiszteletére.

 

2000. január 15-én ünnepélyes műsor keretében Fertő László úr, a Megyei Közgyűlés elnöke megnyitotta a SZÉP ILONKA FALUHÁZAT és KÖNYVTÁRAT Zámoly közművelődése számára.

 

Végre állandó rendőre lett a falunak Gonda Nagy István személyében. 27 éves volt, 7 éves rendőri tapasztalattal bírt.

 

Az orvosi rendelőt a volt jegyzői lakásban alakították ki.

 

A sokat változó szemétszállítási probléma 2000. év elejére újabb fordulóponthoz érkezett. Szerződést kötött az önkormányzat a SZÉKOM Rt.-vel. Kéthetente pénteken szállították el szabvány edényben, a nem több, mint 40 kg szemetet, ami a lakosságnak ingyen volt. Akinek többlet igénye volt, a polgármesteri hivatalban feliratos zsákhoz juthatott, darabonként, 84 forintért. Az ár a szállítási díjat is tartalmazta.

Vállalta a SZÉKOM, hogy a falu határában kialakított telepet lezárják, lefedik.

A szerződés 10 évre szólt. Évente egyszeri ingyenes lomtalanítást is vállaltak.

 

Január 28-án lelkes fiatalok megalakították a polgárőrséget. Elnöknek választották Németh Tamást, elnökhelyettesnek Bakk Sándort, szolgálat vezénylőnek Bőhm Istvánt.

 

2000. február 15-től március 31-ig Solymosiné Sipos Krisztinát, Lovasberény jegyzőjét kérték fel a jegyzői feladatok ellátására.

 

Kohn Zsolt református lelkipásztor februárban felvetette, hogy szerinte az egyházuk nem kapta vissza a neki járó javakat. Mint mondta, nem az önkormányzat támogatta az egyházat, hanem az egyház az önkormányzatot. Úgy fogalmazott, hogy szégyenteljes, amit az önkormányzat tett. (Kár, hogy nem tájékozódott elődei és az önkormányzat közötti korrekt megállapodásokról.)

 

Február 10-én a Szép Ilonka faluházban köszöntötte a falu Csoóri Sándort 70. születésnapján. Az iskolások műsort adtak, köszöntőt mondott Takács József polgármester, Tamás Ferencné iskolaigazgató, Szalai Imréné óvodavezető. Zámoly faragott címerét adták át a költőnek, aki megköszönte a megemlékezést.

 

Takács József polgármester sajátos munkastílust alakított ki, intézkedéseit több esetben a testület tudta nélkül tette. Egyre több ilyen esetre figyelmeztették a polgárok a képviselőket.

2000. márciusi testületi ülésen olyan történt, ami az önkormányzatiság megléte óta még nem. Bagotai János képviselő, a Pénzügyi Bizottság tagja, írásos interpellációban tett fel kérdéseket a polgármesternek. Igaz-e, hogy a Fejérvíz Rt. megkereste a vízmű megvásárlása témában? A szennyvíztisztítómű üzemeltetésével kapcsolatban milyen konkrét tárgyalások, intézkedések voltak?

A polgármester írásban válaszolt: nem tárgyalt a témákban. Aztán kiderült, hogy a testület megkérdezése nélkül 2000. január 6-án konkrét megállapodást írt alá a nevezett céggel.

Ujvári József megkérdezte, igaz e, hogy a Tsz. eladta a belmajori istállót. Tekintettel, hogy az épület alatti földterület önkormányzati tulajdon, mért nem tárgyalta a testület.

A polgármester később bemutatta a testületnek az adás-vételi szerződés csonkított másolatát. Utólag derült ki, hogy a testület megkérdezése nélkül már 1999. november 3-án lemondott az önkormányzat elővásárlási jogáról. A testületnek benyújtott iratmásolaton ez a lemondás le volt takarva. Az is téma volt, hogy a képviselő-testület semmilyen információt nem kap a művelődési ház felújításáról. Egyebek mellett kérdés volt, hogy ki a kivitelező, és mi lett a bontott anyag sorsa?

Gond volt, hogy hosszabb idő óta teljes munkát végző jegyzője nem volt az önkormányzatnak, nem volt a polgármesternek kontrollja, segítsége a hivatalban

 

Április 1-től Vörösmartiné Udvardi Ágnest bízták meg a jegyzői feladatok ellátásával.

 

Nyolc képviselő rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezte 2000. április 12-re azzal a céllal, hogy értékeljék az önkormányzat munkáját, és a kialakult problémákat konkrétan vizsgálják meg. Az ülés 17 órakor kezdődött, 10 perc elteltével a megbízott jegyző bejelentette, hogy Takács József polgármester nem vesz részt ezen az ülésen, írásban benyújtotta a lemondását.

Az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően a polgármesteri feladatokat az alpolgármester, Ujvári József vette át. Zárt ülést rendelt el, amelyen megfogalmazódtak a legsürgősebb feladatok. A lakosságot tájékoztatni kellett arról, hogy a munka a hivatalban a munka zavartalanul folytatódik.

 

A előző évben, az 1999. évi költségvetési beszámoló szerint az önkormányzat 182 061 000 Ft összeggel gazdálkodott.

 

Három pályázat érkezett áprilisban a jegyzői állás betöltésére. Egyik jelentkező sem rendelkezett államigazgatási szakvizsgával, újabb pályázat került kiírásra.

 

2000. május 6-án hetedik alkalommal került megrendezésre Zámolyon a borverseny. Aranyérmet egyedül Ujvári József ezerfürtű-ezerjó vegyes bora nyerte. A 25 benevezett bor közül további 8 ezüst fokozatú lett.

 

2000. év májusában készült el a Széchenyi utca portalanított burkolata a főúttól a patakig.

 

A belmajori önkormányzati területből 15 méter szélességet a pékség területének növelésére értékesítettek.

 

A Paripa Pihenő Park Lovas Centrum Bt. részére a Belmajor területéből 7672 m²-t négyzetmétert bérbe adott az önkormányzat.

 

A Kossuth u. 100. előtti életveszélyes nyárfákat a tűzoltóság 140 ezer forintért vágta ki.

 

Az önkormányzat tulajdonában volt a gyógyszertári központ 1 millió 421 ezer forint értékű részvénye, ami értékesítésre került.

 

1993. óta volt kapcsolata az iskolának a Bajor-tartománybeli Wallerfing település iskolájával. 2000. év májusában a németországi iskola tanárai, diákjai voltak az itteni iskola vendégei, majd június 5-én a zámolyi iskola tanárai és diákjai vendégeskedtek a németeknél.

 

Az óvodavezetői állásra egyetlen pályázat érkezett. 2000. szeptember 1-től 2005. augusztus 31-ig, a testület Szalai Imrénét kinevezte a Zámolyi Napközi Otthonos Óvoda vezetőjének

 

Községünk millenniumi ünnepségsorozata augusztus 5-től 13-ig tartott. A sorozat kiemelkedő eseménye volt a 13-i ökumenikus istentisztelet, melyen dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter millenniumi díszzászlót adományozott a falunak. Rövid beszédében Szent István Szent Imréhez intézett intelmeiből idézett, ami szerint az idegeneket be kell fogadni, tisztelni kell őket. Érthető volt a célzás a cigányügy idejében.   

 

A katolikus egyház ingatlana esetében 200 e Ft-ot fizetett az önkormányzat, aminek fejében ingyenes használatba kapta a Millenniumi Park létesítése céljából a volt felső iskola területét.

 

A Pénzügyi Bizottság elnöke Németh József lemondott, helyére a testület Bagotai János képviselőt választotta meg.

 

Zámoly és Gánt képviselői 2000. júliusban együtt döntöttek úgy, hogy a szennyvíz házi bekötését, egységenként 25 ezer forinttal támogatják október 31-ig, ezzel is ösztönözve a mielőbbi rákötéseket.

 

Változott a hivatal létszáma. Munkába állt Tanárki Gábor szabálysértési előadóként, és ellátta a jegyzői feladatokat is, amire pályázatot nyújtott be.

A testület a pályázatot elbírálta, szeptember 1-jétől Zámoly község jegyzője Tanárki Gábor lett.

 

Megtörtént a polgármester választás. A választópolgárok 729 érvényes szavazatot adtak le. Polgármester lett Ujvári József 333 szavazattal. Horváth Jánosra 325, Vida Gyulára 36, Demeter Lajosra 20, Szilvási Istvánra 15 szavazatot adtak a választók.

Mivel Ujvári József képviselő volt, az 1998-as választásokon a következő legtöbb szavazatot elért jelölt Dezsőné Rácz Hilda lehetett volna a képviselő. Mivel ő nem vállalta a tisztséget, a következő legtöbb szavazatot kapott Menyhárt István kapott képviselői mandátumot.

Alpolgármesterré Simon Zoltán képviselőt választották.

 

Felkérte a testület Papp Istvánt a községi könyvtár felleltározására, üzemeltetésére.

 

2000. augusztusban Menyhárt István megnyitotta a teleházat, 6 internet elérést biztosítva az érdeklődők részére.

 

Megtörtént a közvilágítás teljes korszerűsítése. Energiatakarékos, nagyobb fényerejű lámpákkal csökkent a fogyasztás. 5 évig a régi áramdíjat fizette az önkormányzat, az volt a beruházás fedezete.

 

A cigányok az önkormányzattal szemben, „üldöztetésük” miatt 18 millió forint kártérítési keresetet nyújtottak be a bíróságon.

 

A január 18-án megalakult a polgárőrség, amely nem lett megfelelően dokumentálva, nem volt rendőr a faluban, aki koordinálhatta volna a tevékenységet, megszűnt a kezdeti lelkesedés, gyakorlatilag megszűnt a szervezet. Aktívak voltak viszont annak előkészítésében, hogy szervezetten, hivatalosan történjék meg a szerveződés.

Szeptember 26-án 18 fővel újjáalakult a polgárőrség, Zámolyi Polgárőr Egyesület néven. Az alakuló ülésen részt vett Cseh István a Fejér Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, aki a későbbiekben sok segítséget nyújtott.

Volt már rendőre a falunak Gonda Nagy István körzeti megbízott, aki a polgárőrökkel együttműködést kért és ígért.

Az egyesület elnökévé Simon Zoltán alpolgármestert választották Ügyvéd segítségével megtörtént egyesületként a cégbírósági bejegyeztetés, a polgárőrök igazolványt kaptak.

 

2000. augusztus 8-án 32 fővel megalakult a Csanádi Imre Baráti Kör.

 

2001. év

 

Az önkormányzat 2001. évi költségvetésének koncepció szerinti fő összege kiadási oldalon 152 millió, bevételi oldalon 132 000 000,- Ft volt. Mint minden évben, a tényleges költségvetés ettől eltért, 163 912 000,- Ft volt. Abban a gépjármű adó 1,1 millió, iparűzési adó 6 millió, kommunális adó 4,9 millió forint volt.

 

A szennyvízelvezetés 2001. évi díja bruttó 336 Ft volt köbméterenként. A tisztítómű 72 %-ban Zámoly településé. A csatornahálózatot, valamint a tisztítót üzemeltetésre bérbe adta az önkormányzat a Fejérvíz Rt.-nek.

A tárgyalásokon, egyeztetéseken hátrány volt, hogy a beruházás ideje alatt három polgármestere volt a falunak, jegyző is hol volt, hol nem.

A csatornahálózat és tisztítómű akkori áron 922 270 000,- Ft-ba került

2001-ben az óvodába 90, az iskolába 197 gyermek járt.

 

2001. február 15.-én falugyűlés volt, ahol nagy vita alakult ki a szennyvízelvezetés és tisztítás díjáról. Horváth János volt polgármester hangadó lett, tüzelte a jelenlevőket, hogy most a falu közössége áll szemben az önkormányzattal. A falugyűlést a „legmagasabb fórum”-nak nevezte, a megjelenteket határozathozatalra szólította fel. Még a szavaztatást is megkezdte. Ujvári József polgármester és Tanárki Gábor jegyző figyelmeztette, hogy tévedésben van.

Az önkormányzat független szakértőt kért fel a csatornadíj megállapítására. 100 ezer forintba került, de ő sem tudott kedvezőbb árat mondani.

A várható szennyvízdíj mértéke a beruházás folyamán nem volt téma. Azért is lepődött meg a falu lakossága a magas összegen.

A tervezéskor felhívták a községek vezetőinek a figyelmét, hogy nem a szennyvíz elvezetése, hanem a tisztítása lesz majd költséges. Javasolták is, hogy Csákvárnak van szabad kapacitása, legyen ott a tisztítás, lényegesen olcsóbb lenne. A tervezéskor éppen Horváth János volt, aki ragaszkodott saját tisztítóhoz.

 

Az „elkészült” cigányházak sorsa nem volt eldöntve. Akiknek készült, azok külföldre mentek. Az OCÖ új tulajdonosokat hozott volna birtokba, eredménytelenül.

 

Családgondozói állás betöltésére két pályázat volt. A Székesfehérváron lakó Stefánné Bankó Mária tölthette be a tisztséget.

 

A Fejér Megyei Bíróság március 6-án harmadik tárgyalását folytatta le a cigány családok, önkormányzattal szembeni 18 millió forintos kártérítési követeléséről. Vádpontjaik, amiket az ország-világ a sajtó jóvoltából, mint tényeket látott, hallott, a bíróság előtt nevetséges, bizonyíthatatlan vádaskodássá váltak. A teljes keresetet elutasította a bíróság. Fellebbeztek a Legfelsőbb Bírósághoz és a Magyar Állammal szemben 130 milliós kártérítési igényt nyújtottak be a nemzetközi bírósághoz, amit Strassbourgban elutasítottak.

 

Április 13-án a bajorországi Wallarfingből, a testvériskola tanárai, diákjai voltak Zámoly vendégei. Budapestre kirándultatták őket a vendéglátók, a főváros nevezetességeivel ismerkedhettek.

 

Május 5-én borverseny volt. 25 bortermelő 45 mintáját értékelte a zsűri. Cseh Sándor és Ujvári József 2-2, Mező József és Németh Lajos egy-egy bora érdemelte ki az arany fokozatot. 26 ezüst és 10 bronz fokozatot elérő bor versenyzett.

 

Május 2-től családgondozói állás betöltésére került sor. A feladatokat Fazekasné Fekete ibolya látta el.

 

Letelt az általános iskola igazgatójának határozott idejű kinevezése. Egyedül az addigi igazgató, Tamás Ferencné nyújtotta be a pályázatát. A Szülői Munkaközösség, az iskola nevelőtestülete titkos szavazással úgy határozott, hogy elfogadásra javasolják a pályázatot. Az önkormányzat megbízta Tamás Ferencnét az iskolaigazgatói feladatok ellátásával.

 

A szennyvízberuházáshoz tartozóan azon a nyáron, korábban soha nem látott mértékű útfelújításra került sor.

 

Július 23-án felavatták a lövészklub új lőterét. Az épületben 9 lőállás lett, WC-t, hideg vizes mosdót, szabványos derítőt, lőállásokkal közös pihenőhelyiséget alakítottak ki.

 

A millennium ünnepi időszaka 2000. január 1. napján kezdődött és 2001. augusztus 20-án zárult. 2000-ben Zámolyon egyhetes programsorozat volt.

2001-ben augusztus 10-től háromnapos Millenniumi Napok rendezvénysorozat volt. Mint Ujvári József polgármester írta, „hagyományt teremtünk, későbbiekben is a zámolyi búcsúhoz igazodva, azt megelőző napokon legyen a „ZÁMOLYI NAPOK” elnevezéssel kulturális, sport és más szórakoztató rendezvénysor, aminek záró programja az utcabál.”

A búcsúhoz igazodást az is motiválta, hogy hagyomány szerint ekkor hazajöttek családjaikhoz a faluból elszármazottak. Jó lehetőség, hogy ne csak családi körben ünnepeljenek, hanem a rendezvényeken régi ismerősökkel, barátokkal is találkozzanak.

A Millenniumi napokon került sor a park felavatására a katolikus egyház tulajdonában levő, volt felső iskola területén. Felavatásra került a Thury Levente által alkotott Millenniumi emlékmű. Fertő László a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke millenniumi megyezászlót adott a településnek, amit Ujvári József, polgármester vett át.

Öröm volt látni a meghívottak között olyan személyeket, akik egykor zámolyi gyerekek voltak, és sokra vitték: dr. Lukács László néprajzkutató egyetemi tanár, dr. Nagy László tudós egyetemi tanár, Lángi Péter költő, középiskolai tanár.

 

Az OCÖ a cigányoknak épült házakat értékesíteni kívánta (miután tisztázták volna a tulajdoni viszonyokat, ami mai napig nem történt meg), elővásárlási jogot biztosítva az önkormányzatnak. Az önkormányzat nem élt a felkínált lehetőséggel.

 

A szennyvízberuházás költségvetésében 46 és fél millió forint jutott az utak aszfaltozására. Az utak rendbe hozásával a balesetveszély fokozódott, mert görkorcsolyás, gördeszkás gyerekek, egyre több kerékpáros (megnövekedett számú kerékpáros) jelentek meg, az autósok egy része nem ismert határt a sebességnél.

 

A Bem utcában (Fazekas utca) megtörtént a járda felújítása.

 

 

2002. év

 

A képviselők 55 ezer forintot kitevő éves tiszteletdíjukat helyi társadalmi szervezeteknek ajánlották fel. Bagotai János a Sportegyesületnek, Baki Dezső a Diákönkormányzatnak a Zámoly Hírei újság terjesztéséért, ifj. Cseh Sándor a Zámolyi Gyermekbarát Szervezetnek, Csordásné Papp Ágnes a Diákönkormányzatnak, dr. Gartainé, dr. Fodor Ildikó a Zámolyi Lövészklubnak, Menyhárt István a Zámoly Fejlődéséért Egyesületnek, Németh József a Zámolyi Gyerekbarát Szervezetnek, Simon Zoltán a Zámolyi Polgárőr Egyesületnek. Tamás Ferenc a Zámoly Fejlődéséért Egyesületnek 10 000, az Általános Iskola Alapítványnak ugyancsak 10 000, a Zámolyi Katolikus Egyház támogatására 35 000 forintot ajánlott fel.

 

2002. évben a vízdíj bruttó 170 Ft volt köbméterenként. A szennyvíz elvezetése és tisztítása 119.90 Ft + 12 % áfa volt köbméterenként. Abban az évben az önkormányzat még átvállalta a hulladékszállítási díjat.

 

Tanárki Gábor 2002. január 1-jétől Mór város jegyzője lett. Nem volt jó, hogy ismét jegyző nélkül maradt az önkormányzat, de öröm is volt, hogy egy jó képességű fiatalembert támogatott a falu iskolái elvégzésében, és most egy város fogadta be.

Átmenetileg a jegyzői feladatokat ismét Vörösmartiné Udvardi Ágnes látta el.

      

2002. január 8-án új elnököt választott a Zámolyi Polgárőr Egyesület. Előzőleg Simon Zoltán 2001. februárjától látta el a tisztséget. Sikerült a szervezeti formát kialakítani, lelkes kis csapat állt össze, tették a dolgukat a fiatalok. Új elnöknek Antal Istvánt választották, aki 11 éve élt Zámolyon. Aktív energikus fiatalember volt, alkalmas arra, hogy a polgárőr egységet megszilárdítsa.

 

2002. évi költségvetése az önkormányzatnak 173 355 000,- Ft volt. A polgármester fizetését bruttó 193 000,- Ft-ban állapította meg a testület.

 

224 000,- Ft-tal támogatta a testület a Móri Borvidék turisztikai kiadványát. Ugyanakkor anyagiak hiányában, Ópusztaszeren a Magyarok Megmaradása falán nem helyezték el Zámoly község címerét tartalmazó emléktáblát.

 

A Száz Magyar Falu Könyvesháza KHT. kiadásában megjelent Zámolyról szóló könyvből 30 példányt vásárolt az önkormányzat 60 000,- Ft összegben.

A szerzők, Demeter Zsófia és Lukács László március 14-én nagy közönség előtt mutatták be könyvüket. A rendezvényen a Szép Ilonka Faluházban mintegy 140 fő vett részt, a szerzők dedikálták az ott megvásárolt könyveket.

 

Megalakult a Móri Ezerjó Borút. Elnöke Takács József lett, amely egyesülethez Zámoly Község Önkormányzata is csatlakozott.

 

A Zámolyi Mg-i Részvénytársaságnak 2002-ben 264 fő részvényese volt, 264 fővel voltak földbérleti szerződés alapján kapcsolatban. Dolgozói létszámuk 52 fő volt, akik egyben részvényesek is.

2001. évi eredményük 3 190 000,- Ft volt. Árbevételük 363 280 000,- Ft. Fejlesztésre 21 246 950,- Ft-ot fordítottak.

Az adatokat Nyakas Ferenc az Igazgatóság elnöke közölte.

 

Áprilisra megtörtént a szeméttelep rekultivációja. Utógondozni kellett, az ÁNTSZ által adott ajánlatot, évi 250 000,- Ft-ért 8 éven keresztül végezték a vizsgálatokat.

 

A 2002. májusi zámolyi borversenyen 7 bor kapott aranyérem elismerést: Cseh Sándor- vegyes vörös, Kulcsár József - királyleányka, Moór László - rizling, Németh Lajos – kékfrankos rozé és kékfrankos vörös, Ujvári Józsefné - kékfrankos, Ujvári József – cuvée borai.

 

Május 18-án a zámolyi lőtéren rendezték meg az Alba Regia Megyei Sportlövő verseny III. fordulóját. A csapatverseny első helyeit a Zámolyi Lövészklub csapatai nyerték. Kiemelkedő lövészek: Papp László dr. Gartai Imre, Csordás Tamás, Simonyi Ottó, György Csilla, Bakk Sándorné, Hegedűs Dóra, Bánszki István.

 

A jegyzői állás betöltésére három pályázat érkezett. Zámoly község jegyzőjévé 2002. július 15-től, Tóth Jánosnét, csákvári lakost nevezte ki a testület.

Tóth Jánosné 1980. óta dolgozott Csákváron a Polgármesteri Hivatalban, anyakönyvvezető, népesség nyilvántartó és szabálysértési ügyintéző volt. Zámolyi jegyzővé kinevezésével egy időben szerzett diplomát a Közgazdaságtudományi Egyetem Államigazgatási Karán.          

 

Az UTEC-Thomson Magyarország Szolgáltató Szél és Környezettechnológiai Kft. Szélerőmű és park létesítésével kapcsolatban településfejlesztési szerződést kötött az önkormányzattal 2002. májusban.

Június 20-án a földtulajdonosoknak a beruházó szerződéseket adott át.

 

Június 26-án kerültek kihelyezésre az új utcanév táblák.

 

Megállapodás született a Zámolyi Mezőgazdasági ZRt.-vel. Mivel a Belmajorban levő földterület önkormányzati tulajdon, a rajta levő gazdasági épületek az Rt. tulajdona volt, olyan megállapodás történt, hogy a nagy magtár kerüljön önkormányzati tulajdonba, aminek fejében az Rt. által használt földterületek kerüljenek az Rt. tulajdonába.

 

3 400 000,- Ft ráfordítással fejlesztették a Nyári Pál utcai villanyhálózatot.

 

2002. június 19-21. között rendezték Felsőzsolcán a kisüzemi sörfőzdék nemzetközi versenyét. A magyar mellett még hat ország, Franciaország, Németország, Horvátország, Oroszország, Szlovákia és Üzbegisztán 51 fajta sörét bírálta a zsűri. A ZÁMOLYI VILÁGOS SÖR kategóriájában első helyezett lett, a KSZ. SERFŐZŐ BT. ARANY DIPLOMA díjat kapott.

 

A teleház akkor, 2002-ben, már két éve működött. A szolgáltatást 391 fő vette igénybe, 12 650 alkalommal. A hírlevél pénzösszegekről nem szól, a díjak alapján elért árbevételét eszközök, anyagok, alkatrészek beszerzésére, szerviz költségre, valamint a használt épületrésszel arányos közműköltségek térítésére használta fel.

 

2002. október 20-án volt az önkormányzati választás. Zámoly község választópolgárainak száma akkor 1735 fő volt. A képviselő jelöltséghez 18, a polgármester jelöltséghez 53 fő ajánló szelvénye volt szükséges.

Polgármester jelöltek: (mindenki pártoktól független volt) Horváth János, Menyhárt István és Ujvári József voltak.

Képviselő jelöltek: (23 fő, valamennyien pártoktól függetlenek voltak.) Antal István, Bagotai János, Baki Dezső, Baranyai János, Böde Jánosné, Cseh-Simon Zoltánné, Csordásné Papp Ágnes, Dezső József, dr. Gartai Imre, dr. Gartainé dr. Fodor Ildikó, Kalocsai Ferenc, Máhr Zoltán, Menyhárt István, Németh József, Németh Lajosné, Nyakas Ferenc, Páble Ottó, Páble Péter, Paulusz Imre, Sárszegi Brigitta, Simon Zoltán, Takácsné Lukács Ilona és Tóth Árpád

Ujvári Józsefet 535 szavazattal polgármesterré választották, Horváth János 259, Menyhárt István 100 szavazatot kapott.

Képviselők lettek dr Gartainé dr. Fodor Ildikó 556, Baki Dezső 471, Cseh Simon Zoltánné 425, Simon Zoltán 412, Csordásné Papp Ágnes 394, Németh Lajosné 384, Menyhárt István 370, Böde Jánosné 334, Páble Péter 319 szavazattal.

 

 

További jelöltek szavazatai: Bagotai János 308, Németh József 287, dr. Gartai Imre 276, Páble Ottó 276, Nyakas Ferenc 265, Dezső József 246, Baranyai János 211, Máhr Zoltán 202, Antal István 182, Takácsné Lukács Ilona 153, Sárközi Brigitta 142, Tóth Árpád 114, Kalocsai Ferenc 100, Paulusz Imre 48 szavazat.

A szavazásra jogosultak 51 %-a vett részt a szavazáson.

Az alakuló ülésen a polgármester illetményét 214 500,- Ft/hó összegben állapította meg a testület.

Két kötelező, állandó bizottságot hoztak létre: A Pénzügyi Bizottságot Baki Dezső elnökkel, az Ügyrendi, Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottságot, melynek elnöke Böde Jánosné volt.

További állandó bizottságok voltak: Szociális és Családügyi Bizottság, elnöke dr. Gartainé dr. Fodor Ildikó, Településfejlesztési bizottság, elnöke Csordásné Papp Ágnes, Kulturális, sport és ifjúsági bizottság, elnöke Menyhárt István.

Az alpolgármester személyére Ujvári József polgármester tett javaslatot. Titkos szavazással 8 igen, 1 nem szavazattal Simon Zoltánt választották alpolgármesternek.

Tiszteletdíjat sem az alpolgármesternek, sem a képviselőknek nem állapított meg a testület. Feladataikat társadalmi munkában végezték.

Döntöttek, hogy a testületi üléseket minden hónap utolsó csütörtöki napján tartják, 15 órai kezdettel.

 

Tető alá került az óvodai tornaszoba. Térítésmentes munkával járultak hozzá: Szabó Ferenc, Kulcsár József, Németh János, a tetőt készítették Lángi Krisztián, Kalocsai Attila, Hamar Attila, Guber Károly, Hermán Ferenc. A csatornát Prosszer Zoltán készítette, a gépi munkát Zámbó Ferenc végezte.

 

2003. év

 

Ismét előkerült a szemétszállítás téma. Törvény rendelkezett a kötelező heti szállításról. Ennek érdekében a Depónia Kft. céggel történt szerződéskötés.

A kommunális adó továbbra is 5000,- Ft, aminek fejében a szemétszállítási díj felét átvállalta az önkormányzat 2003-ban. Évente kétszeri zöld hulladék szállítással, egyszeri lomtalanítással a 120 literes edények ürítési díja 127,- Ft + áfa volt.

 

A csatornadíj 260 Ft/m³ + áfa.

A képviselő testület 2003. márciusban úgy döntött, hogy a díjat 57 Ft/m³ összeggel támogatja.

 

Folytatódtak a szélerőmű park megépítésével kapcsolatos előkészületek. Korábban a beruházó 49-50 szélkerék telepítését tervezte (a NASA adataira támaszkodva nagyon alkalmasnak találták a területet), 2002. év végére azonban már csak 12 db volt a téma.

Majd jött egy újabb fordulat. Korábban Borbála puszta, Sárkeresztes, Farkas tanya háromszögben létesítendő objektumokról folytak tárgyalások.

2003. márciusban németországi vendégek jelenlétében az Alternatív Energia Társaság előterjesztett egy másik, „WINDPARK ZÁMOLY” projektet. Ők a falu alatt észak, északnyugatra a réten 20-25 darab szélkereket telepítettek volna. Olyanokat, amik 60 méter magasak, és a rotor átmérője is 80 méter. Egy erőmű Zámolynak ingyen termelt volna áramot.

 

Dr. Gartainé dr. Fodor Ildikó képviselői tisztségét összeférhetetlenség miatt meg kellett szüntetni. A következő legtöbb szavazatot kapott Bagotai János a felkérést elfogadta.

Írásban mondott le képviselői tisztségéről Menyhárt István, akinek helyére a legtöbb szavazatot kapott Németh József került felkérésre, aki a tisztséget elfogadta. 

 

Az önkormányzat 2003. évi költségvetése 220 242 000,- Ft volt.

 

Kós Katalint 4 órás munkaidőben kulturális szervezőként foglalkoztatta az önkormányzat.

 

Támogatta az önkormányzat, hogy Zámoly külterületén, a keresztútnál Csákberény önkormányzata a buszra várakozóknak, fedett buszvárót építsen.

 

2003. április. 12-én volt az országos népszavazás az Európai Unióhoz történő csatlakozásról. Zámolyon is komoly előkészület volt, a választási bizottságok a szavazókörökben várták az embereket, hogy leadják IGEN, vagy NEM szavazataikat.

A szavazást megelőzően március. 15-én a Millenniumi Parkban a várható csatlakozásunk emlékére egy hársfát ültettek. Tábla hirdette, „EURÓPA FA”. Az intézmények, és civil szervezetek vezetői dobtak egy-egy lapát földet a gyökerekhez.

Amint akkor megfogalmazódott: „Bízunk benne, hogy a fácska meg fog eredni, óriásira nő és Zámoly község későbbi lakói hálásan fognak gondolni az ültetőkre. Azokra az elődökre, akik akarták, hogy ne csak földrajzilag tartozzunk Európához.”

 

Halász Andrásné Jolánka néni az Őszidő Nyugdíjas Klub akkori vezetője javasolta, hogy mint régebben is volt, május utolsó vasárnapján a „Hősök Napját” ünnepelje meg a falu.

 

2003. június 1-én a zámolyi iskolások a bajorországi Wallerfing testvériskola vendégei voltak.

 

Esztétikus utcanév táblákat helyezett ki az önkormányzat. Elkeserítő volt, hogy rövid időn belül vandálok megrongálták.

 

Az önkormányzat Halász Andrásné Jolánka néninek” kiemelkedő közéleti tevékenységéért „ZÁMOLY DÍSZPOLGÁRA” címet adományozta 70/2003. (IV. 26.) számú határozatával.

 

 

2003. augusztusban Cseh Simon Zoltánné lemondott képviselői tisztségéről. Szavazatok alapján dr. Gartai Imre lett volna a következő jelölt, de egy időközbeni jogszabály megszületése miatt összeférhetetlenség állt volna fenn. Így a következő legtöbbet szavazatot kapott Páble Ottó lett képviselő.

 

Bán Miklós Háza és hagyatéka a „Lamborétum” gyermekei tulajdonába került. Ők is, és a falu lakói is szerették volna, ha az önkormányzat megvásárolja. Sajnos anyagiak hiányában az nem történhetett meg.

 

2003. szeptemberben még több ingatlanról szippantós kocsi szállította el a szennyvizet, amit pályáztatni kellett. A pályázatot a Csákberényben lakó Pataki Lajos nyerte. Kötelezően Bodajkra kellett vinni, és az ottani szennyvíztisztítóban lehetett csak üríteni. A lakosságnak ez köbméterenként 2 237,- Ft-ba került.

 

Megnőtt a Nyári Pál utcában az építési kedv, szinte minden építési telek beépült, vagy építkezés alatt volt. Rendezetlen volt a házszámozás, 2003. szeptember 25-ével az utca átszámozásra került.

 

Cseh Sándor 2002-ben termett tramini bora Zámolyon, majd a Csákberényben megrendezett Móri hegyvidéki versenyen, ezt követően a Fejér megye borait vizsgáló versenyen arany fokozatot ért el. Benevezett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által megrendezett XXVIII. Országos Borversenyre is, melyet 2003. augusztus 11-13-án rendeztek 555 termék részvételével. A félédes kategóriában 8 ezüstérmes között volt a ZÁMOLYI TRAMINI is.

 

Sorozatban negyedik alkalommal rendezték meg szeptember 20-án hagyományteremtő szándékkal az újraélesztett szüreti felvonulást. 70 aktív szereplő volt, „zámolyi népviseletben”. 8 lovas fogat szállította a bírót, bírónét, kisbírót, a zenészeket. A Brindisi Szent Lőrinc Borrend, valamint a borbarát hölgyek tagjait. Az Őszidő Nyugdíjas Klub asszonyait, a Lovasberényi Népi Táncklub fiataljait, és falunk fiataljait. 14 lovas kísérte a kocsikon utazókat. 13 megállóban fogadták süteménnyel, itallal a vidám felvonulókat, akik dallal, tánccal szórakoztatták a kíváncsiskodó közönséget.

Felvonulás végén a közreműködők a Pedró Söröző és étterem tulajdonosának, Szalai Péternek a vendégei voltak, aki egyébként abban az évben is fő rendezője, fő szponzora volt a rendezvénynek. A vidámság hajnalig tartó bállal fejeződött be.

 

2003. októberi adatok szerint a napi 400 köbméterre tervezett szennyvíz tisztítóműre január 1. és szeptember 1. között napi átlagban csupán 283 köbméter szennyvíz folyt be. Gánton 218, Zámolyon 707 lakás volt a csatornára kötve. A tisztító kapacitásának 71 %-a volt a befolyó szennyvíz, de a bevitt szennyezőanyag tekintetében 100% fölötti volt a leterheltség. A szakemberek szerint a magas ammóniatartalomnak az volt az oka, hogy nagytestű állatok vizeletét is odavezették.

Az üzemeltető Fejérvíz Rt. szakemberei szerint a vízjogi üzemeltetési engedélyben tévesen lett meghatározva a 400 köbméter kapacitás, helytelenül lettek megállapítva a befolyó szennyvíz paraméterei. Szerintük a mértékadó napi kapacitás 175 köbméter naponta.

 

Dr. Simon László rendőr vezérőrnagy testületi ülésen arról beszélt, sajnálja, hogy a körzeti rendőr elköltözött a faluból, de folyamatos járőrözést végeznek. Számítanak az aktív polgárőrök segítségére. Zámoly, Gánt, Csákvár, Csákberény kereszteződésben 2002-ben 5 baleset volt, Zámoly közelében a 8123-as úton 8 történt.

 

A Zámolyi Lövészklub Közhasznú Egyesület kérte, hogy kerüljön tulajdonukba a lőtér, területtel, épülettel együtt. Az önkormányzat támogatta a kérésüket…

 

A szélerőmű park téma volt 2003. novemberében is. A tervtanáccsal egyeztetett Ujvári József polgármester. A Zámolytól észak nyugatra tervezett úgynevezett északi szélerőmű park bekerült a település jövőtervébe.

A déli szélpark vonatkozásában annyi fejlemény volt, hogy Magyaralmás polgármestere felajánlotta, hogy a két település a közös határterületen kezdeményezzen közös szélerőmű park létesítését.

 

2004-ben a szemétszállítás 110 literes kukánként 135,- Ft + áfa. lett. Felét az önkormányzat ismét átvállalta.       

Kommunális és iparűzési adó mértéke maradt az előző évi szinten.

 

2003. november 20-án átadásra került a megváltozott munkaképességűek számára kialakított munkahely a művelődési ház épületében. A Rehabit Komplex Kft. és az önkormányzat között foglalkoztatási együttműködés köttetett. Az épületet belülről a foglalkoztató cég hozta rendbe, aminek költségét a bérleti díjba beszámították. Az ott foglalkoztatott 25-30 dolgozó irodai papíráru gyártást és feldolgozást végzett.

 

November 15-16-án a Szép Ilonka Faluház adott otthont az I. Zámoly-LAN nevű rendezvénynek, ahol a számítógépes játékok szerelmesei versenyeztek 24 órán át. A szép számban résztvevő zámolyi fiatal mellett voltak Mórról, Székesfehérvárról, Pázmándról is versenyzők. Zámoly tíz fős csapatával szemben a nem helyiek tíz fős csapata nyerte a versenyt.

 

Zámoly nagy gondja, hogy egy oldalú volt a villany bevezetése a faluba, mert 2004-ig csak észak felől volt egy magasfeszültségű bevezetés, emiatt gyakori volt a meghibásodás és az áramszünet. Most Pátka felől megtörtént földkábelen a másik magasfeszültségű bekötés, így műszaki gond esetén, üzembe lépett a másik becsatlakozás. 

 

Korábbi években is többször felvetődött, hogy Pátka és Zámoly között portalanított aszfaltút kellene. A két község közösen pályázott, sajnos eredménytelenül.

 

420 tonna kőzúzalékot kapott a falu a gánti kőbányából, csak a szállítás díját kellett fizetni. Ezt a falu és a szőlőhegy útjainak javítására használták fel.

 

2004. év

 

A 2004. évi szennyvízdíj köbméterenként bruttó 448,50 Ft lett, amiből, az önkormányzat 62,- Ft összeget fizetett támogatásként.

 

2004-ig a telefonhálózaton történt az internet szolgáltatás.

 

Csoóri Sándor munkásságának évfordulója alkalmából szervezett estén Székesfehérváron Zámoly lakossága szép számmal képviseltette magát. Ujvári József polgármester ajándékkönyvet adott át a költőnek.

 

A Településfejlesztési Bizottság javaslatára az önkormányzat „Szebb Zámolyért” díjat alapított A bizottság évente többször bejárta a falut, a megítélésük szerinti legszebb porták tulajdonosai elismerésben részesültek.

 

Szélerőmű témában az addigiakhoz képest új cég jelentkezett a polgármesternél, hogy Zámoly külterületén ők is szeretnének szélerőműveket építeni. Az a nemzetközi cég, amely korábban a Székesfehérvárra vezető út jobb oldalán kívánt erőmű parkot létesíteni elállt szándékától. Újabb jelentkező az Eurowind Hungary volt.

 

Március 5-én ünnepelte az Őszidő Nyugdíjas Klub megalakulásának 15. évfordulóját.

 

A volt szeméttelep rekultivációs munkáinak befejezése, valamint a fásítás olyan akadályokba ütközött, hogy létesítésekor nem intézkedett az akkori önkormányzat az átminősítésről. Még a lefedésekor is szántóként szerepelt a földhivatalban.

 

A vízmű beszámolójában szerepelt, hogy a megye települései közül nálunk van a legjobb minőségű, legfinomabb ivóvíz. Igaz, hogy kissé kemény, 17-19 német keménységfokú, ami előnyös a csontoknak, de hátrányos a mosógépeknek.

 

A Zámoly-Pátka közötti út terveztetése elkezdődött. Komoly akadály volt, hogy az út kialakításához nem elegendő a meglevő szélesség, szükséges a földtulajdonosoktól kisebb-nagyobb sávot vásárolni.

 

A Zámolyi Napok rendezvénysorozat részeként 2004. augusztusban történt először, ami aztán hagyomány lett, hogy köszöntötték azokat, akik 50. és 60. éves házassági évfordulójukat ünnepelték az adott évben.

 

Nem hanyatlott abban az évben sem a Vöröskereszt Helyi Szervezetének az aktivitása. 148 fő fizetett tagdíjat, 30 tag aktívan tevékenykedett. A lelkes csapat fáradhatatlanul sok-sok programot szervezett.

 

Bagotai János írásban mondott le képviselői tisztségéről. Megváltozott a lakóhelye és a munkahelye is, emiatt nem tudta folytatni képviselőként. A választási törvénynek megfelelően, a választáson a következő legtöbb szavazatot kapott képviselőjelölt jogosult a testület tagjának lenni. Nyakas Ferenc volt a jogosult, aki a mandátumot elfogadta, letette az esküt 2004. május 27-én.

 

2004. évi zámolyi borverseny legeredményesebbje Ujvári József volt, akinek négy bormintája arany, három pedig ezüst fokozatot ért el. Második helyezett Takács József volt, akinek bormintái kettő arany és kettő bronz fokozatot ért el.

 

Április 24-én a Polgármesteri Hivatal dolgozói, a Gyermekbarát Szervezet tagjai, a Nyugdíjasklub, a polgárőrök, a Lövészklub tagjai és az iskola pedagógusai, tanulói falutakarítást végeztek.

 

Az Alternatív Energia Társaság Kft. egy évig tartó szélmérést végzett az egykori „Zöld tanya” területen, kiderült, hogy ott nem gazdaságos a széljárás. Elvi hozzájárulást kértek a hivataltól, hogy tárgyalhassanak a Borbálától délre fekvő területek földtulajdonosaival.

A falu vezetői már nem bíztak benne, hogy a közel jövőben Zámoly környékén megvalósul a szélerőművek telepítése. Sok tárgyalás, egyeztetés után évek óta nem történt előrelépés. Akkor a kezdeményezők mindazt azzal indokolták, hogy az engedélyeztetések akadályokba ütköztek.

 

A zámolyi óvoda 2004. május 28-án ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.
A képen az óvoda kollektívája látható.

 

 

Kialakításra kerültek a belmajori építési telkek. 20 db, egyenként 1000 négyzetméter területű építési telek koncepciója született meg.

 

2001-ben a Székesfehérvári Városi Bíróság - az összegre tekintettel - áttette a Fejér Megyei bírósághoz a cigányok keresetét, amiben 18 millió forint kártérítésre perelték az önkormányzatot, de ezt a bíróság elutasította. Az ítéletet megfellebbezték, hivatkozva arra, hogy az egykori épületek bontásánál a polgármester és jegyző helytelenül jártak el, mert a bontási határozat jogerőre emelkedését nem várták meg, elkezdték az épület bontását. A Legfelsőbb Bíróság 2004. június 9-én meghozott ítélete szerint Zámoly Község Önkormányzata 100-100 ezer forint kártérítést volt köteles fizetni a hat cigány családnak.

Itt kell megjegyezni, hogy a falu vezetőinek és lakosainak évekig tartó folyamatos elmarasztalása a sajtó és más részről mennyire túlzott és igaztalan volt. A bíróságok csak azt az egy mulasztást ítélték el, amit már a felügyeleti szerv is megállapított, melyért aztán Horváth János polgármestert 20 000,- Ft-ra büntették.

 

2003-ban hozott törvény rendelkezett a környezetterhelési díj megállapításáról. Eszerint, ahol kiépített csatornarendszer van, és ennek ellenére az ingatlant lakó szikkasztót, vagy zárt tárolót használ, a mért befolyó víz alapján köbméterenként 120,- Ft talajterhelési díjat köteles fizetni.

 

Az őszi bajnoki szezon indulásához a focicsapat részére 200 000,- Ft támogatást nyújtott az önkormányzat.

 

A balesetveszélyes Kossuth és Vörösmarty utcák kereszteződésébe lámpás forgalomirányítás megvalósításáról döntöttek a Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. szakemberei a falu vezetőinek többszöri sürgetésére.

 

A vízmű vezetője Gelencsér Tibor közös megegyezéssel távozott a tisztségéből. A pályázatra hat jelentkező volt, az álláshelyet 2004. december végéig (hat hónapig) Balogh Ferenc móri lakos töltötte be.

Zámbó Ferenc gépkezelő a hivatal állományából a vízmű állományába került.

 

2004. évben Kerekegyházán rendezték meg a kisüzemi sörfőzdék versenyét. A zámolyi szűrt világos sör három másikkal együtt aranyérmes lett. Majd azokat összevetették és a ZÁMOLYI VILÁGOS SÖR GYÉMÁNT DIPLOMÁT KAPOTT. Szalai Imre a sörfőzde vezetője elmondta, hogy Szlovákiában, a kis főzdékben nagyon jó söröket állítanak elő, aminek a titka, mint ahogy Zámolyon is, hogy nagyon jó a víz minősége.

 

Júniusban elkészült a kábeltelevíziós hálózat. 15 ezer forint befizetésével elérhető volt, hogy az ingatlanokba bekötésre kerüljön. Mindenhová három csatlakozású kábelvéggel kötöttek be, kettőről egy-egy tv készülék volt üzemeltethető, harmadik, az M jelű az interneté volt.

Igény volt a Fehérvár Tv vételére, de a domborzati viszonyok miatt nem tudták megoldani.

 

2004/2005. tanévre az általános iskola tanuló létszám 160 fő volt, ami év közben kettő fővel növekedett. Nagy figyelmet fordítottak a német nyelv tanítására, nyolc szakkör működött, azon kívül néptánc és művészeti oktatás is folyt.

 

Rendeletben határozta meg az önkormányzat, hogy a mozgóárusok napi 500,- Ft közterület használati díjat fizessenek.

 

A „SZEBB ZÁMOLYÉRT” díj nyertesei voltak 2004-ben: Hosszú János, Kertész Sándor, Tamás Ferenc, Dezső Sándor, Schandl István, Lexi Kálmán, Farkas Tamás, Varga József, Répási János, Komlósi János, Faltum Imre, Huberné Brunner Anikó, Rituper József, ifj. Bácskai Mihály, Pintér István és családjaik.

A Településfejlesztési Bizottság és a polgármester folyamatosan figyelte a településképet. A díjazott portákon mindig rendet, tisztaságot, harmonikus környezetet tapasztaltak

 

Újjáépítésre került a sportöltöző. 2004. szeptember 19-én került sor az ünnepélyes átadásra. Az átadón részt vett dr. Világosi Gábor az Országgyűlés alelnöke. A parlament focicsapata a helyiekkel játszott mérkőzést.

 

A Belmajorban az építési telkek kitűzése miatt rendezni kellett a terepet. 580 000,- Ft-ba forintba került a cigányok által otthagyott szemét, több teherautónyi huzalszigetelés, ruha és cipő, valamint a bontásból ottmaradt törmelék elszállíttatása. A Depónia Kft. 17 köbméteres konténerben 9 fordulóban szállította el.

(A sok ruha és cipő hulladék jelentkezett a Belmajor több házánál és a Vasvári Pál utcai faházaknál is. A segélyszervezetek rendszeresen adtak át részükre használt ruhákat, cipőket, keveset hasznosítottak belőle, döntő részét kidobták).

 

Abban az évben már nem először jelezte a Fejérvíz Rt, hogy sürgető a szennyvíztisztító telep bővítése. A befolyó szennyvíz 2003-ban 72 százalékos, 2004-ben 85 százalékos volt a hidraulikai terhelés, de a szennyezettség lényegesen meghaladta a tervezett értéket. Az elfolyó tisztított szennyvíz értékei is meghaladták az elvártakat

Tudni kell, hogy a tervezéskor, majd a kivitelezéskor az akkori előírásokhoz igazodtak, majd a követelmények drasztikusan szigorodtak. Különösen fontos volt ez Zámolyon, a Velencei-tó vízgyűjtő területe miatt.

 

2004. év végén beköszöntött Zámolyon is a vezeték nélküli internet. Akkor, az egyedüli szolgáltató, a Datatrans Kft. verbuválta az előfizetőit. Ezzel párhuzamosan a kábeltelevíziós hálózaton is tovább működött az internet.

 

A Kossuth és Vörösmarty utcák kereszteződésében 2004. decemberben elkészült a forgalmat irányító közlekedési lámpa rendszer.

 

Az önkormányzat 2004. évi költségvetése 240 millió 862 ezer forint volt.

 

„Ráépítést elismerő és tulajdonba adást elrendelő okirat” aláírására felhatalmazta a testület Ujvári József polgármestert, ezzel a lőtér területét az önkormányzat a Zámolyi Lövészklub tulajdonába adta.

 

Magyarország megyéi 2003-ban kiadtak egy-egy hozománykönyvet az EU csatlakozás tiszteletére. Fejér megye településeinek hozományai között szerepel a zámolyi család lánya Zámbó Diána, aki 1994.-ben a mozgáskorlátozottak világbajnokságán úszásban aranyérmet nyert, 1996.-ban Atlantában a paralimpián vegyes váltóban úszótársaival paralimpiai csúccsal nyertek, majd Athénban pillangón 4. 50 méteres hátúszásban 5. helyezett lett.

 

Zámoly községben a 2004. december 5-i népszavazás eredményei:

1. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?

559 érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok, amiből 393 igen, 166 nem válasz volt. 

2. kérdés: Akarja e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII.tv.19.§-a szerint „Magyar igazolvánnyal”, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

Erre a kérdésre 557. fő szavazott, 275 igen, 282 nem szavazattal.

 

2005. év

 

2005. évre a DEPÓNIA KFT. a szemétszállítási díjat 16%-kal növelte. Indokuk az volt, hogy már nem csak összegyűjtik, és egy gödörben elföldelik a szemetet, hanem a kor követelményeinek megfelelő technológiát alkalmazva válogatják, a szelektált hulladék nagyobb része újrahasznosításra kerül, és csak kisebb részét földelik el.

A díj minden 110 literes gyűjtőedény után 156,- Ft+áfa, az éves díj 6100,- Ft volt.

 

2005-ben a szennyvízcsatorna használatának díja bruttó 401,30 Ft/m³ volt.

 

A Móra Ferenc utcai buszforduló megvalósításához pályázaton 6 068 000,- Ft-ot nyert a település. Ez az összeg a költségek 90 %-a volt, a további 10 %-ot, valamint a terület parkosítását önerőből biztosította az önkormányzat.

 

2005. január 27-én 14 órakor a „Szép Zámolyra két úton kell bemenni” népdal első sorára készített szignállal megszólalt a Vértes kistérségi rádió. 88.7 MHz-es frekvencián Zámoly belterületén volt hallható. Menyhárt István, Borostyán Ibolya családi házukban üzemeltették, mely épület adott helyet a teleháznak is.

 

Február 10-én Székesfehérváron a Vörösmarty Társaság szervezésében került sor Csoóri Sándor köszöntésére 75.születésnapja alkalmából.

A költőt „földiként”, a szülőfalu nevében Ujvári József Zámoly polgármestere köszöntötte, majd a zámolyi szőlőhegy terméséből készült válogatást nyújtott át, egy virágcsokor kíséretében. 

Köszöntötte még Székesfehérvár alpolgármestere, a Katolikus Egyház, a Magyarok Világszövetsége. A Vörösmarty Társaság részéről fiatal költőtársak saját, Csoóri Sándorhoz írt verseikkel köszöntötték, költő fejedelemnek, tanár úrnak nevezve őt.

Jó volt zámolyinak lenni ezen a találkozón. Költőnk, mint mondta, itt a szülőfalujában töltődött fel gyerekkorában, majd vissza-vissza tért, hogy több mint hatvan éven át ez az energia táplálja.

Mint azt tőle megszoktuk, akkor 75 évesen is frissen, lelkesen tanította, kápráztatta el hallgatóságát. „Vall és kitárulkozik, számvetést készít és visszapillant, ahogy az a hegyről lehetséges. A természeti és tárgyi világ épp úgy köti ide, mint a szellemiség, a múlt jelenbe áttűnő számtalan mozzanata” írta Bakonyi István Csoóri Sándor Ünnep a hegyen című könyv borítójára.

 

2005. januárban Cseh Simon Zoltánné képviselői tisztségéről lemondott, helyére Máhr Zoltán került.

 

Február 1-én munkába állt Szűcs Bertalan pedagógus, aki egyben a kulturális szervező feladatokat is ellátta

 

Csákány György volt akkor a Labdarúgó Egyesület elnöke, aki gondban volt, mert nem volt elég focizni tudó és akaró zámolyi fiatal. Székesfehérvárról hívtak játékosokat, hogy ki legyen a csapat. Az ifjakból álló tartalékcsapat az őszi bajnokságot veretlenül nyerte. Bíztak benne, hogy későbbiekben ezek a fiatalok megállják a helyüket a felnőtt csapatban is.

 

Szalai Imréné óvodavezetői megbízása 2005. augusztus 31-ig szólt, pályázatot írtak ki az állás betöltésére.

 

Mint minden évben, akkor is megünneplésre került a Költészet Napja április 11-én. Akkor is előtte is, (meg utána is) mindig elhangzik, hogy nekünk, zámolyiaknak talán még fontosabb e nap, hisz két világhírű, Kossuth díjas költőt adtunk a világnak, Csoóri Sándort és Csanádi Imrét. Nagyon szép versei vannak Lángi Péternek is, és ne feledjük el, hogy életének - ha egy kicsiny részében is - zámolyi gyerek volt Balajti Ferenc költő is. Zámoly költőtermő hely! Talán a címerünkbe is bele kellett volna foglalni.

 

Újabb vállalkozó jelentkezett be Ujvári József polgármesterhez, hogy Zámoly, Pátka határán szélerőmű parkot kíván létrehozni. Mivel korábban is támogató nyilatkozatot adott az önkormányzat hasonló törekvéseknek, az esetben sem zárkózott el. A törekvéseket támogató nyilatkozatok egy évre szóltak, annak lejártakor hatályukat vesztették. Az önkormányzat tisztában volt vele, hogy a Településrendezési Tervben szélerőmű park létesítésére kijelölt terület a célnak kiválóan megfelel. Minden eszközzel segítették volna a megvalósulást, szem előtt tartva a település és a földtulajdonosok érdekeit.

Felvetődött, hogy a szélerőmű parkokat építeni szándékozókat versenyeztetni kellene, a község minél jobb anyagi kondícióba hozása érdekében.

2005. május 26-i testületi ülésre meghívták az öt beruházni szándékozó céget, hogy nyilatkozzanak, milyen stádiumban van a projektjük. Egymástól elkülönítve, egyenként történt a meghallgatás.

Az első nyilatkozó arról beszélt, hogy Ausztriában építenek szélerőműveket, az első hazai Levél községben épül, 2006-ra lesz kész. A zámolyi projektben még nem léptek

Második nyilatkozó elmondta, hogy a területre van a környezetvédelmi hivatal által elfogadott környezettanulmányuk, van ÁNTSZ, tájvédelmi és geofizikai eredményük, megvannak a földtulajdonosok nyilatkozatai is. 13 erőművel indulnának, mert nagyobb teljesítményt az EON nem tudott volna befogadni. Felhívta a figyelmet, hogy többen azt teszik, hogy megszerzik az engedélyeket, előkészítik a beruházást, majd jó pénzért eladják tőkeerős vállalkozásnak, akik meg is tudják valósítani.

A harmadik cég képviselője úgy nyilatkozott, hogy 30 tornyot építenének. Tőkeerős német céget képviselnek, de nem tárgyaltak még szakhatóságokkal, sem az áramszolgáltatóval.

Negyedikként nyilatkozó osztrák áramtermelő és szolgáltató céget képviselt. Burgenlandban 145 tornyot építettek. Gondot a magyarországi törvényi háttér jelenti. Így volt ez korábban Ausztriában is de ott rendezték a törvényi hátteret

Ötödikként a Pátka Zámoly projekt ügyvezetője elmondta, hogy sok mindenben tájékozódtak, de konkrét lépést még nem tettek. Kizárólagosságot várnak el a két önkormányzattól, ha megkapták, akkor lépnek konkrétan, akkor fordulnak bankhitelért.   

Az önkormányzat munkabizottságot hozott létre.

Kiválasztásra került az a cég, akikkel az önkormányzat megállapodást kötött. Az Alternatív Energia Társaság (AET Kft.) Vállalták, hogy a megállapodás aláírását követően kétszer 20 000 Eurót átutalnak az Önkormányzat számlájára. Egyiket közvetlenül, másikat ügyvédi letétben elkülönített számlára. Amennyiben megvalósult volna a beruházás, elszámolták volna. Ha az AET hibájából nem valósult volna meg, a pénz az önkormányzaté. Ha külső okok miatt hiúsul meg, akkor viszont vissza kellett fizetni. A Kft. tőkeerős német nagyvállalat az AUFWIND SMACK leányvállalata volt. Részletesen kidolgozott programot nyújtottak át két nyelven. 30 db szélkerék volt a programban.

2005. augusztus 11-én mindkét fél ügyvédeinek jelenlétében írták alá az együttműködési megállapodást Ujvári József polgármester, valamint Kecskés Sándor az AET Kft. ügyvezetője.

 

A zámolyiak ivóvize folyamatosan kiváló minőségű volt, az ÁNTSZ folyamatos vizsgálatai minden esetben negatívak voltak. 2004-ben 113 259 köbméter volt a kutakból kiemelt ivóvíz.

 

Halász Andrásné az Őszidő Nyugdíjasklub elnöke elmondta, hogy 73 tagdíjat fizető tagjuk van, meghazudtolva a korukat nagyon aktívak voltak a rendezvényeken, a szüreti felvonulást is végig táncolták.

 

A szőlőhegyen egyre több dűlőn épült ki a villanyhálózat. A telkükön egyre több időt eltöltő tulajdonosok szerették volna, ha vízellátás is megoldható lett volna.

 

2005. május 8-án ADDIG ÉL AZ EMBER című kiállítás volt az általános Iskolában. A II. világháború végén 1945. első hónapjaiban lezajlott tankcsatára emlékeztek, mely a debreceni után a második legnagyobb ütközet volt. A Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar adott koncertet. Dr. Lukács László egyetemi tanár nyitotta meg a kiállítást, saját élményeivel színesítette előadását. Megemlékezett róla, hogy a zámolyiak nem voltak ugyan részesei a harcoknak, annál inkább az elszenvedői, kárvallottjai, sokan az áldozatai voltak. Zámoly lakosságát kitelepítették, a „menekülésből" hazatérve csak romokat, hullákat, föltúrt, földúlt határt találtak. Még egy macska sem maradt. A kiállítással a fiataloknak kívántak némi ízelítőt adni az eseményekről.

 

Május 1-jétől lett a településnek állandó rendőre. Éles Csaba törzszászlós lett a körzeti megbízott.

 

Zámoly állandó népessége 2003-ban: 2285 fő, 2004-ben: 2316 fő volt.

 

2004-ben az iskolába 164 tanuló járt, ebből 50 halmozottan hátrányos helyzetű, 8 veszélyeztetett gyermek volt.

 

A Zámolyi Napközi Otthonos Óvodában 75 férőhelyen 78 gyermek volt.

 

Máhr Zoltán képviselő javasolta, hogy alapítson a testület „Zámolyért” címet, ami kisebb rangú ugyan, mint a Díszpolgári cím, de díjazni lehetne azokat, akik sokat tesznek a településért.

Szalai Imréné óvodavezetői megbízása 2005. augusztus 31-ig szólt, így a pozició pályáztatásra került.

2005. június 10-i határidőig – az óvodavezetői állásra egyetlen pályázat érkezett, az akkori vezető óvónő, Szalai Imréné pályázata. A nevelői testület, az alkalmazotti közösség, az óvoda szülői munkaközössége egyhangúan támogatták újbóli kinevezését, majd a képviselő-testület egyhangú szavazásával újból Szalai Imréné lett az óvoda vezetője

 

A Jókai, a Táncsics, valamint a Vörösmarty utcák egy-egy szakaszának felújításához pályázat útján hatmillió forintot nyert a falu, az önkormányzat önrészként másik hatmillió forintot tett hozzá, úgy valósult meg.

 

2005. augusztus. 12-én „Szebb Zámolyért” díjban részesültek: Bácskai Mihály, Dezső József, Faltum Imre, Farkas Tamás, Gerencsér László, Hosszú János, Huber Mihály, Janzsó Péter, Novák János, Páli János, Répási János, Rituper József, Schandl István, Tamás Ferenc és Varga József.

„Legszebb utca” elnevezést a Harmat utca lakói nyerték el.

 

2005. évben 286 millió 730 ezer forinttal gazdálkodott az önkormányzat.

 

A „Zámolyi Napok” megrendezésének költségvetése abban az évben 795 949,- Ft volt.

 

Befejezésre, átadásra került a Móra Ferenc utcai buszforduló.

 

2005/2006-os iskolai év kezdetén derült ki, hogy fogy a tanulói létszám. Egyre több szülő vitte „városi” iskolába gyermekét. 155 tanulót írattak be, az előző évi 163 fővel szemben.

 

Pappné Turányi Margit 1990. július 1-jétől dogozott Zámolyon védőnőként, de felmondott.  Helyének betöltésére négy pályázat érkezett. Köztük Turányi Margité is, aki ugyan már elfoglalta új munkahelyét, azonban megbánta, hogy váltott. A testület Béresné Makovi Rita pályázatát fogadta el, aki zámolyi lakos volt, az Egészségügyi Főiskola védőnői szakán végzett.

 

„Vértesi Natúrpark" címátadó ünnepsége volt októberben Csákváron a Geszler háznál. A Natúrpark létrejötte 17 település együtt gondolkodásának az eredménye. A címet Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter adományozta a Vértesi Natúr park szereplőinek. Zámoly részéről Ujvári József polgármester vette át a címet.

A Natúrparkot ábrázoló idegenforgalmi térkép a Kossuth utcán, a Burján patak mentén lett elhelyezve.

 

Zámoly közigazgatási területén 2003-ban 59, 2004-ben 88 bűncselekmény vált ismertté. A lopások száma növekedett. Abban az időszakban nem volt állandó körzeti megbízott.

Gonda Nagy István rendőrzászlós távozása után Varga Tamás rendőrzászlós Lovasberény körzeti megbízottja teljesített szolgálatot Zámolyon, eredeti beosztása mellett. 2005. áprilistól Éles Csaba rendőr törzszászlós lett falunk rendőre.

 

2005. novemberben a képviselő testület rendeletet alkotott, hogy az eddigi „Zámoly Község Díszpolgára” valamint a „Szebb Zámolyért” díjak mellé „Zámolyért" díjat és „Zámoly Község Tiszteletbeli Polgára” címet alapít.

 

Vita volt a 2006. évi hulladékszállítási díj kiszabásán a DEPÓNIA vezetőivel. Végül a 110 literes edények ürítési díját bruttó 195,- Ft-ban állapították meg. Kéthetente volt az ürítés, kivéve a június 1-től augusztus 31-ig, amikor ez hetente történt. (A jogszabály heti ürítést írt elő egész évre.)

 

A csatornaszolgáltatás díja bruttó 421,- Ft volt köbméterenként.

 

Tamás Ferencné iskolaigazgatói kinevezése 2006. augusztusig tartott, így új pályázatot írtak ki.

 

2005. évben is sikeresek voltak Zámoly focistái. A felnőtt csapat az őszi tabella állása szerint a Megyei II. osztály 14 csapata között 7. helyezett, a tartalék csapat 9 közül a 2. helyezett volt.

 

2006. év

 

Míg 2005-ben az önkormányzat költségvetése 285 millió 810 ezer forint, 2006.-ban a megszorítások miatt 269 millió 004 ezer forint volt. Zavart okozott, főleg az iskola és óvoda esetében, hogy visszafogottabban kell gazdálkodni.

 

Minden képviselő időben leadta a vagyonnyilatkozatát.

 

2006. februárjában hét csapat részvételével farsangi focikupát tartottak a tornateremben. Első helyezett a Zoli Pékség csapata lett.

 

Zámoly, a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulásnak volt a tagja, további 17 településsel együtt. Közösen pályáztak, kezdetben eredményesen. Központi orvosi ügyeletet hoztak létre 56 millió 972 ezer forint pályázati pénzből. Az önkormányzatok közös belső ellenőrzését 3 millió 540 ezer forintból, a települési önkormányzatok számítógép parkjának bővítését 4 millió 590 ezer forintból oldották meg.

 

Az országgyűlési képviselő választás előkészületeként megválasztásra kerültek a szavazókörök Szavazatszámláló Bizottságainak a tagjai.

 

I. sz. szavazókörben: Török Rózsa, Kovács Lászlóné, Pánczél Emil. Póttagok: Major Jánosné és Rabi Attiláné.

II. sz. Szavazókörben: Csákány Györgyné, Szalai Imréné, Józsa Györgyné. Póttagok: Fazekas István és Lukács Karolina.

 

A polgárőrök 2006. év elején akcióikkal - rendőri segítséggel - több bűncselekményt lepleztek le. Többek között a Mg. RT: tulajdonát képező gépalkatrészek tolvajait is lefülelték. Köszönetképpen Nyakas Ferenc felajánlott egy használt LADA gépkocsit az egyesület részére.

 

Márciusban a Datatrans Internet Kft. az iskola kéményére felszerelte a 2.4 és 5.7 GHz.-es internet-szolgáltatáshoz szükséges átjátszó antennát. 15 000 Ft havi bérleti díjat fizettek.

Tudomásuk volt róla, hogy hasonló szolgáltatást nyújtó cég már kért engedélyt, hogy antennáit a községi víztornyon helyezhesse el.

 

Átadásra került Székesfehérváron a kórház mellett a kistérségi orvosi ügyelet.

 

Az Őszidő Nyugdíjas Klub színvonalasan ünnepelte 1988. március 4-i megalakulásuk 18. évfordulóját. A klub vezetője Halász Andrásné Jolánka néni szavai így szóltak: „Igaz, hogy 18 évvel ezelőtt 55-60 évesen még mi sem éreztük át az idős kor súlyát, de azt tudtuk, hogy idős embereknek is szükségük van egy olyan közösségre, ahol jól érzik magukat, beszélgethetnek, gondjainkat, nehézségeiket elmondhatják egymásnak. A heti egyszeri klubnap azt a célt szolgálja, hogy színesebbé tegye életünket.”

 

A magtár épülete korábban önkormányzati tulajdonba került. Hasznosítására nem volt koncepció, hivatalos értékbecslés történt, meghirdették értékesítésre. Vételi ajánlat nem érkezett.

 

48 db olyan fűz- és nyárfa volt a településen, melyek elöregedtek, életveszélyesé váltak. Az önkormányzat kivágásukról és pótlásukról intézkedett. A munkát olyan vállalkozás végezte, aminek tagjai főállásban tűzoltók voltak. 

 

Az AET Kft, akik a szélerőmű park létrehozására kaptak felhatalmazást, 2006. év első felében is folyamatosan tájékoztatást adtak a fejleményekről. Elkészítették a környezeti hatástanulmányt, folyamatos szélmérést végeztek, a földtulajdonosok többségével bérleti szerződést kötöttek.

 

A móri történelmi borvidéken működő borút egyesület közgyűlésén ismét Takács József zámolyi boros gazdát választották az egyesület elnökévé.

 

Répási János és családja 2006. év elején tujákat ajánlott fel szép számmal a közterületek csinosítása céljából. A millenniumi parkban ültették el őket a közhasznú munkások.

 

Zámoly lakossága 2003. évben 2283 fő, 2004-ben 2316 fő, 2005-ben 2338 fő volt.

 

Országgyűlési képviselők választása 2006.

A pártok listájára 1136 zámolyi választópolgár szavazott. az eredmények: FKNP 1 szavazat, MDF 37 szavazat, SZDSZ 35 szavazat, Munkáspárt 7 szavazat, MIÉP-JOBBIK 37 szavazat, MSZP 470 szavazat, FIDESZ-KDNP 529 szavazat.

Képviselőjelöltek közül Schmidt Ferenc a FIDESZ-KDNP jelöltje 526 szavazat, Iván János az MSZP jelöltje 462 szavazat. A további négy jelölt minimális, 3-27 szavazatot kapott.

Választókörzetünk képviselője Schmidt Ferenc lett.

 

Műsorral egybekötött hagyományossá vált májusfaállítást szervezett a Zámolyi Gyermekbarát Egyesület 2006. április 30-án. Három bográcsban főttek a finom hagyományos ételek, Filotás Gábor még éjfél után is szolgáltatta a talp alá valót. A májusfát délután a markos legények nótaszó kíséretében állították a helyére, amit aztán a jelenlevők több éjszakai körtánccal ünnepeltek meg.

 

A nyugdíjas klub májusban egy régi szép szokást elevenített fel. Szerenádot adtak, idős, beteg nyugdíjas társaiknak, akik mint régen, villany-, vagy gyertyagyújtással köszönték meg.

 

2006. májusban 13. alkalommal került megszervezésre a zámolyi borverseny. 23 gazda nevezett 56 borral. Legeredményesebb Takács József, akinek borai kettő arany, kettő ezüst, kettő bronzminősítést kapott. Második Cseh Sándor, akinek borai egy arany, egy ezüst, három bronzminősítést kaptak. A díjakat Bíró István a Vértesaljai Közös Hegyközség hegybírója adta át.

 

Nagyon kapós volt térségünk szélerőmű telepítésére, mert egy olyan cég, a Békés Wind, akivel nem volt kapcsolata az önkormányzatnak, 2006. május. 9-én bejelentkezett, és állították, hogy az EON kizárólagosságot biztosít számukra, hogy csak tőlük veszik át az esetleges megtermelt áramot. Hamar kiderült, hogy nem így volt. Csak próbálkoztak.

 

2006. májusában történt meg a polgármesteri hivatal mellett a térkövezés és a zöldfelület kialakítása.

 

A szőlőhegyen lakók kérésére, hogy állandó lakcímet tudjanak létesíteni, Zámoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a Zámoly község közigazgatási területén levő 1101/1 hrsz-tól 2907 hrsz-ig terjedő különleges terület 2006. június 1-jétől „Szőlőhegy” elnevezést kapja. Mivel házszámok nincsenek, az állandó lakcím a helyrajzi számon került nyilvántartásba.

 

Színvonalas Hősök Napi megemlékezés volt május utolsó vasárnapján. Dr. Demeter Zsófia mondott ünnepi beszédet, Kohn Zsolt református lelkész és Kalló József plébános beszédével folytatódott. Az Őszidő Nyugdíjas Klub tagjai katonadalokat énekeltek.

 

Tamás Ferencné iskolaigazgatói kinevezése lejárt. Pályázati kiírásra egyedül jelentkezett, öt évre újból kinevezték a Zámolyi Általános Iskola igazgatójává.

 

A Zámolyi Vízmű vezetésére is pályázati kiírás történt. A testület határozatlan időre Fórizs Istvánt bízta meg a vízmű vezetésével.

 

2006. év nyarán a Velencei-tó Vértes Fejlesztési Tanács 2,5 millió forintos támogatásával megtörtént a református templom előtti terület parkosítása.

 

A falun átvezető közút állapota kritikán aluli volt. Ujvári József polgármester több jelzést, levelet küldött a Közútkezelő Kht. felé. Több személyes megbeszélést is folytatott a felújítás érdekében.

 

A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választás időpontja 2006. október 1. volt.

Tóth Jánosné jegyző, a helyi választási iroda vezetője javaslatára a képviselő testület a választási bizottság tagjának Béres Jánosnét, Páble Ottónét, Filotás Imrét, póttagnak Cseh Simon Zoltánnét választotta.

 

Szavazatszámlálók voltak a 01. szavazókörben: Török Rózsa elnök, Kovács Lászlóné, Páncél Emil, Major Jánosné és Rabi Attiláné. A 02. szavazókörben: Csákány Györgyné elnök, Szalai Imréné, Józsa Györgyné, Fazekas István és Lukács Karolina.

 

Polgármester jelöltek voltak: Horváth János FIDESZ-KDNP, Lukács Zsuzsa független, Menyhárt István független, Ujvári József Fejér Megyei Településekért Egyesület.

 

Képviselőjelölt volt 22 fő: Antal István független, Baki Dezső független, Deresné Tanárki Mária független, Einvachter Ferencné FIDESZ-KDNP, Hegedüs János független, Horváth Tamás Gábor független, Lukács Károly független, Máhr Zoltán független, Menyhárt István független, Németh Gyula Sándor független, Németh József független, Németh Lajosné független, Nyakas Ferenc független, Puszta Ferenc független, Simon Zoltán független, Szűcs Bertalan független, Takács József független, Tanárki Gábor független, Tárnok Ákos Gyula független, Váczi Renáta független, dr. Váczi Tiborné független és Vida Gyula Gábor független.

 

2006. október 1-én Zámolyon a választópolgárok száma: 1801 fő volt

Szavazóként megjelent 948 fő, 52.64%.

 

Polgármester jelöltekre leadott szavazatok száma: Horváth János 253, Lukács Zsuzsanna 137, Menyhárt István 230, Ujvári József 321 szavazat

A polgármester Ujvári József lett.

 

A képviselő jelöltekre leadott szavazatok száma: Menyhárt István 520, Simon Zoltán 440, Németh Lajosné 424, Szűcs Bertalan 369, Baki Dezső 365, Antal István 341, Nyakas Ferenc 336, Váczi Renáta 335, Deresné Tanárki Mária 313 szavazat.

További jelöltek szavazatai: Einvachter Ferencné 242, Hegedüs János 238, Horváth Tamás Gábor 203, Lukács Károly 268, Máhr Zoltán 305, Németh Gyula Sándor 77, Németh József 306, Puszta Ferenc 193, Takács József 256, Tanárki Gábor 293, Tárnok Ákos Gyula 304, dr. Váczi Tiborné 234, Vida Gyula Gábor 249 szavazat.

 

A képviselő-testület alakuló ülése október 12-én volt. Ujvári József polgármester átadta a képviselők részére a megbízólevelüket, a képviselők esküt tettek. Filotás Imre, a Helyi Választási Bizottság elnöke előolvasásában Ujvári József polgármester esküt tett.

Megválasztásra kerültek a munkabizottságok is. Titkos szavazással 7 igen, 1 nem szavazattal Simon Zoltánt választották meg alpolgármesternek. Részére egyhangúan havi bruttó 80 000,- Ft tiszteletdíjat szavaztak meg.

Képviselők havi bruttó 15 000,- Ft tiszteletdíjban részesültek.

30 napon belül a polgármesternek, képviselőknek vagyonnyilatkozatot kellett leadni, figyelembe véve a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozókat is.

 

A 2005/2006 tanévben 156 tanulója volt az általános iskolának. 5 gyerek bukott, 21 tanuló ért el jeles és kitűnő eredményt. 27-en voltak a nyolcadikosok, 2 fő gimnáziumba, 12 szakközépiskolába, 11 tanuló szakképző iskolába, 2 pedig szakiskolába nyert felvételt.

A következő tanévre 142 fő iratkozott be.

Az óvodában 80 fő volt a gyereklétszám.

Menyhárt István képviselő a testület egyetértését kérte, hogy az ülésekről a Vértes Rádió közvetíthessen.

 

2006. novemberben az AET Kft. részéről előadták, hogy a szélerőmű park előkészítő munkálatai rajtuk kívüli okok miatt elhúzódik. A földtulajdonosok 90 százalékával megállapodtak. Környezetvédelmi hatástanulmányt benyújtották engedélyezésre. Környezetvédelmi engedélyt 30 toronyra kértek, 12 toronyra kapták meg, mert a környéken kerecsensólyom pár fészkel, zavarná őket, ha több kerék forogna. Későbbiekben látták esélyét a bővítésnek.

 

2006-ban az óvoda felújításra 13 millió, a belterületi utakra 7 millió, a fő utcán a parkok, burkolatok felújítására 5 millió forintot fordított az önkormányzat.

 

2006. decemberben együttes ülésen tárgyalta Zámoly és Gánt testülete, hogy körjegyzőséget hoznak létre.

Ekkor már nagy volt a tülekedés a szabad iskolaválasztás miatt. Iskolatársulás létrehozását tervezték. Gánt községből a testület tagjai és a szülők megismerték a zámolyi iskolát, amivel elégedettek voltak. Azonban a bicskei többcélú kistérséghez tartoztak, annak elnöke nehezményezte a Zámolyhoz való közeledést.

 

 

2007. év

 

2007. évre az ivóvíz szolgáltatási díja bruttó 252-Ft/m³ volt.

A csatornaszolgáltatás díja 392.-Ft/m³  volt.

A kommunális hulladékszállítás díjának megvitatásakor felvetette Ujvári József polgármester, hogy kevés hulladékot előállító, főleg egyedül álló személyek kapjanak 60 literes edényeket. A szolgáltató szerint nincsen akadálya, de a díjak megállapításakor teljes községi költséget számítanak, A kisebb edény ürítési díja növeli a 110 literesekét.

A 110 literes edény ürítési díja 228,- Ft/ ürítés, a 60 litereseké 137,- Ft/ürítés volt.

 

A testület elfogadott egy fejlesztési tervet 2007-2013. évekre vonatkozóan. Két téma volt, ami évtizedeken át váratott magára, pedig fontosak lettek volna. 

Az egyik a felszíni csapadékvíz elvezetése. Pátkával közösen a vízjogi létesítési engedély már megvolt, a bekerülési összeg 260 millió forint lett volna, amely összeg nem állt rendelkezésre.

A másik a Zámoly-Pátka összekötő út építése. Jogerős építési engedély itt is megvolt. Pátkával közös beruházás lett volna 150 millió forintból. Ennek megvalósítására – pénzhiány miatt – nem került sor.

 

A zámolyi focicsapat 2006/2007-ben a megyei III. osztály közép csoportjában 14 csapat között a 6. helyezett, a tartalékok nyolc csapat között 3. helyezett volt.

 

Az iskola udvara két helyrajzi számon szerepelt. A telekalakítási határozatot a református egyház, mint szomszéd megfellebbezte. Sérelmezte Kohn Zsolt lelkész, hogy a tornaterem 2 méter szélességben, 50 méter hosszúságban a szomszédos egyházi telekre épült. Nem tartotta elfogadhatónak az egykori kárpótlási döntést sem.

 

Csákváron 2007. év elején kétállásos mentőállomást építettek, amihez Zámoly önkormányzata 100 000,- Ft összeggel járult hozzá.

 

Az önkormányzat 2007. évben 259 millió 239 ezer Ft költségvetéssel gazdálkodott. Ebből az iskola kiadásai 66 870 ezer Ft, az óvoda kiadásai 59 605 ezer Ft, a vízmű 19 230 ezer Ft, a polgármesteri hivatal 98 656 ezer Ft volt. Fejlesztési kiadásokra 9 474 ezer Ft-ot fordítottak.

 

2007. januárban ismét téma volt a Zámoly-Pátka összekötő út megépítése az elkészült tervek alapján. Erre együttműködési megállapodás jött létre a két képviselő testület között. Ekkor jó esély volt a sikeres pályázatra.

2007. január 6-án focinap került megrendezésre Béres János emlékére. 

 

 

2007. februárban harmadik évébe lépett a „Háló Zámoly Fejlődéséért Egyesület” által üzemeltetett rádió. Ekkor már 4 hónapja közvetítette a képviselő testület minden hónap utolsó csütörtökén tartott üléseit felvételről, a következő szombaton.

 

Az iskolai tanuló létszám csökkenése miatt elterjedt a faluban, hogy be fogják zárni az iskolát. Ujvári József polgármester a helyi lapban cáfolta a híreket. Ugyanakkor több egyeztetés volt Gánt község polgármesterével intézményfenntartó társulás létrehozásáról. Az ottani szülők nagy része, de a testületük is jónak tartotta a Zámollyal történő társulást. Szeptembertől az ötödik osztályosok Zámolyra jártak iskolába.

Felmérték és megállapítást nyert, hogy abban az évben 59 iskoláskorú, állandó lakosú gyerek nem a helyi iskolába járt.

 

A Vértesaljai Vizi Társulat igazgatója szerint a Kossuth utcán a Burján patak melletti fűzfákat, amik elöregedtek, balesetveszélyesek, így ki kell vágni azokat, majd medertisztítás után újakkal kell pótolni.

Erről 2007. január 25-i ülésén a testület a javaslat szerint döntött, ami sokaknak nem tetszett. Ki kellett volna kérni a lakosság véleményét. A testület visszavonta a korábbi határozatát és úgy döntött, hogy a témában március 8-án közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson egyetértés alakult ki, hogy a fákat több évre elosztva kell kivágni, helyükre szintén szomorú füzeket kell ültetni, mert ez a fafajta adta a jellegzetes utcaképet.

 

Zámoly a Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulásnak volt a tagja, más településekkel együtt 18-an voltak. Sikereik közé tartozott, hogy a 2006. szeptember óta működött a kistérségi orvosi ügyelet.

 

Zámoly és Gánt községek képviselő testületei döntöttek, hogy körjegyzőséget alapítanak 2007. április elsejétől. A gesztori feladatokat Zámoly község látta el.

 

Az önkormányzat vagyona a 2005. évi zárómérleg szerint 1 milliárd 240 millió forint volt.

 

2007. április 12-i rendkívüli ülésen döntöttek, hogy a Harmat és Nefelejcs utcák aszfaltozása történjék meg 4 millió 415 ezer Ft költséggel, aminek fele pályázati, másik fele önkormányzati pénz volt.

Huszár Béláné házi szociális gondozó arról számolt be, hogy 44 főnek volt jogosultsága ellátásra. 32 fő ebéd kiszállítást, 12 fő ebédszállításon felül egyéb házi munkákban is igényelte a segítséget.

 

Azokban az években az egészségügyi ellátásért vizitdíjat kellett fizetni. A 20. alkalom utáni vizitdíjakat a körjegyzőhöz benyújtott kérelemmel vissza lehetett igényelni.

 

A 14. alkalommal megendezett, 2007. május 10-i zámolyi borversenyre, 21 borosgazda 49 bormintát adott le, összesen 27 fajtát. A gyengébb minősítésre érdemesek oklevelet kaptak, 17 bronzminősítésű, 22 ezüst fokozatú volt. Cseh Sándor tramini, Takács József cserszegi fűszeres (kései), cserszegi fűszeres, zenit, Ujvári József rizlingszilváni borai kaptak arany fokozatú elismerést.

 

A képviselő testület május 7-i rendkívüli ülésén döntött, hogy az iskola neve „CSANÁDI IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA”, az óvoda neve „MESEVÁR ÓVODA” legyen.

 

2007. májusban az Alternatív Energia Társaság tájékoztatást adott, hogy a 17 db szélkerékre megkapták a környezetvédelmi hatóság engedélyét, ami 32 MW teljesítményt jelent. Az engedélyeztetési eljárás 50 MW teljesítményig adott lehetőséget. További szélkerekek telepítésére a cég létrehozta a „Zámolyi Szélerőmű park” Kft-t.

Panaszolták, hogy már sok pénzt, energiát fektettek a projektbe, szeretnék, ha mielőbb vissza is jutna. Mivel az alternatív energia jó üzletnek bizonyult, megjelentek az üzleti élet tisztességtelen szereplői is, akik feljelentésekkel, engedélyezések akadályozásával gáncsoltak. Zámoly vezetői bíztak a mielőbbi megvalósításban, hiszen az esetleges iparűzési adóbevétel sokat lendíthetett volna a falu fejlődésén.

 

Elkészült a Vértes Natúr Park hirdetőállvány a középső buszmegállónál a Burján patak partján. Célja volt, hogy itt a Vértes kapujában az érdeklődők megfelelő tájékoztatást kapjanak.

 

2007. augusztus 12-én, a Búcsú napján Spányi Antal megyéspüspök meglátogatta a helyi katolikus közösséget, 11 órától pedig ünnepi szentmisét celebrált.

Augusztus 10-én a Zámolyi Napok megnyitóján adta át Ujvári József polgármester dr. Lukács László részére az oklevelet, ami tanúsítja, hogy Zámoly Község Díszpolgára címmel tüntette ki Zámoly közössége.

 

 

 

A megnyitón részt vett Csoóri Sándor Kossuth-díjas költőnk, aki röviden köszöntötte az egybegyűlteket.

2007. év nyarán megtörtént a magtár végleges átadása, az épület önkormányzati tulajdonba került.

A Gánti Német Nemzetiségi Önkormányzat megvétózta, hogy az intézményi társulásban Zámolyon nemzetiségi oktatás legyen. Indokolásuk szerint Zámolyon nincsen német nemzetiségű háttér, nincsenek gyökerek.

Tamás Ferencné igazgató elmondta, hogy 80 szülő szerette volna, ha gyereke nemzetiségi oktatásban részesül.

 

Zámoly, Gánt, Sukoró községek oktatási társulást hoztak létre óvodai nevelés biztosítására 2007. augusztus 1-jétől 2008. augusztus 31-ig tartó időtartamra.

 

Bán Miklós ingatlanát, az úgynevezett Lamborétumot utódai eladták. A vevő Kékesi Zoltán vállalta, hogy a házban levő gyűjtemény üzemeltetésének tárgyi és személyi feltételeit biztosítani fogja.

 

A 2007. évi tanévnyitó meghittebb, ünnepélyesebb volt a megszokottnál. Az iskola felvette Csanádi Imre költő nevét, ebből az alkalomból névadó ünnepség volt, melyet jelenlétével megtisztelt Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő és dr. Lukács László egyetemi tanár, néprajzkutató, Zámoly Község Díszpolgárai, valamint Alföldi Jenő író, tankönyvszerző, Dobozi Eszter író, költő, továbbá Schmidt Ferenc országgyűlési képviselő és Pozsgai Imre, mint az iskola támogatója.

 

 

A képen özvegy Csanádi Imréné és családja látható.

 

A református egyház tulajdonában levő tanítói lakásokat, valamint a régi két tantermet az 1997. október 20-án kötött megállapodás módosítása értelmében az önkormányzat 2007. október 31-én átadta a tulajdonosnak.

 

Ujvári József polgármester más települések polgármestereivel együtt, Herczog Edit Európai Uniós képviselő vendégeként két és fél napot töltött Brüsszelben az EU központjában.

 

A falu lakosai nevében Horváth Tamásné mondott köszönetet ifjú Simon Zoltánnak, hogy saját finanszírozással játszókertet létesített.

 

2007. novemberében Váczi Renáta és Menyhárt István lemondtak képviselői tisztségükről. A Helyi Választási Bizottság a következő legtöbb szavazatot kapott jelölteket, Németh Józsefet és Máhr Zoltánt kérte fel a tisztség ellátására, akik azt elfogadták.

 

A testület 2008. évre vonatkozóan az ivóvíz köbméterenkénti díját 276,- Ft, a szemétszállítás díját 110 literes edényre vonatkozóan 264,- forinttal fogadta el. A csatorna szolgáltatás díja a lakosságnak 514,- Ft, közületeknek 604,- Ft köbméterenként.

 

487 320,- Ft önkormányzati ráfordítással könnyűszerkezetes buszváró épült a Zámoly-Csákvár-Gánt-Csákberény körforgalomnál.

December 14-én volt a körforgalom csomópontjának átadása, ami 63 millió forint állami pénzből épült meg.

 

2008. év

 

2008. március 9-én népszavazás volt a kórházi napidíj, valamint a vizitdíj eltörléséről. 1821 fő választópolgárból 933 fő szavazott. Az igen szavazatok száma 85 % volt.

 

Antal István, aki 2002 óta a Zámolyi Polgárőr Egyesület elnöke volt, 2008-ban a Polgárőr Érdemkereszt Bronz fokozata kitüntetésben részesült.

 

2008. május 29-én Máhr Zoltán bejelentette, hogy nem kíván tovább képviselő lenni. A 2006. évi választások szavazati eredménye alapján Tárnok Ákos, majd Tanárki Gábor, Lukács Károly felkérése történt meg, akik a képviselőséget nem vállalták. Takács József vállalta a tisztséget.

 

A Zámolyi Gyerekbarát Egyesületnek 121 fő regisztrált tagja volt. Beszámoltak tevékenységükről a testületnek. Csupa jó szót, elismerést kaptak.

 

A focicsapat, a Zámoly KSE vezetősége, élén Hegedűs Jánossal, anyagi gondokra hivatkozva testületileg lemondott.

 

2008. június 21-én Burgán (a Kása-hegy alatt) hagyományteremtő szándékkal Juniálist szervezett a Pedró söröző.

 

2008. júniusban Ujvári József polgármester tárgyalást kezdeményezett Kohn Zsolt református lelkésszel a ravatalozó épületének villannyal való ellátásáról, illetve az egyház és az önkormányzat kapcsolatának rendezéséről. A lelkipásztor szerint korábban az egyház mindig károsultja volt ennek a kapcsolatnak. Kijelentette, hogy ezek után semmiféle kapcsolatot nem kíván fenntartani az önkormányzattal.

2006. december 18-i levelében írta, hogy ellentételezést vár el amiatt, hogy a tornaterem átnyúlik és árnyékot is vet az egyházi telekre, ráadásul az iskolaudvar egy része egyházi tulajdon.

Az egyházi javak visszaszolgáltatását annak idején Horváth János polgármester koordinálta, aki tagja volt a Presbitériumnak. Nem valószínű, hogy rosszindulatú döntések születtek volna. Az egyezséget akkor a Református Egyház legfőbb vezetői is aláírták.

Fórizs József presbiter elmondta, hogy kezdetektől ismeri a folyamatokat. 15 évvel előtte kézfeltartással szavazták meg, hogy az említett iskolai területeket ingyen átadják. „Amit 15 évvel ezelőtt átadtunk, azt ma ne akarjuk pénzzé tenni. Akkor jó szívvel adtuk, ma ne akarjuk megváltoztatni.”  

 

2008. júliusban leégett az értékes gyűjteményt tároló, Bán Miklós által létrehozott "Lamborétum". Kékesi Zoltán, az ingatlan akkori tulajdonosa is meghalt égési sérüléseinek következtében.

 

2008. augusztusi Zámolyi Napok szervezője Szűcs Bertalan kulturális szervező volt.

 

A Gárdonyi utca felújítása (540 méter aszfaltozott út) 7 141 469 Ft-ba került. Fele önkormányzati, másik fele pályázati pénz volt

Alig készült el az aszfaltozás, a felszín alatti vízmozgás miatt (csőtörés) egy szakaszon megsüllyedt.

 

A temetői ravatalozó előtti terület térkő burkolatot kapott.

.

2008-ban az óvoda 240 személynek biztosított étkezést.

 

Az iskola tanulóinak száma a tanév végén 142 fő volt, közülük 26 tanuló kitűnő eredményt ért el. Sajnos 11 gyerek valamelyik tantárgyból nem felelt meg a követelményeknek.

Az új tanévre 150 fő iratkozott be.

 

Az óvoda udvarán a balesetveszélyes töredezett betonburkolatot térkőre cserélték.

 

Az akkor a község tulajdonában lévő vízmű 70 000 köbméter ivóvíz értékesítéssel számolt, 25 millió 330 ezer forint bevétellel és kiadással.

 

2009. év

 

Zámoly lakossága 2009. januárban 2366 fő volt, melyből 539 fő volt 18 év alatti.

 

Gánt község a megkötött oktatási társulást 2009. június 30-ával felmondta. Gond volt a zámolyi iskolában, mivel az alsósok átlagos osztálylétszáma 19,25 fő, a felsősöknél 18,75 fő volt. A normál állami támogatás elnyeréséhez alsóban 21, felső tagozatban 23 fős osztálylétszám volt szükséges.

Megindult a keresgélés partner iskola után. Mivel a környező települések már társulásban voltak, Székesfehérvár jöhetett szóba.

A lakosság nem megfelelő tájékoztatása oda vezetett, hogy egyes szülők a képviselő testületet azzal vádolták, hogy a pénz miatt akarja a 7. és 8. osztályt elvinni a faluból.

Végül a február 4-i közmeghallgatáson a résztvevő lakosság előtt hozott döntést a testület, hogy az önkormányzat vállalja a kisebb állami támogatás miatti többletköltséget, a Csanádi Imre Általános Iskolát 2009/2010. tanévben költségvetéséből teljes mértékben finanszírozza.

Az iskola tanuló létszáma 147 fő volt. Ekkor Zámolyról 55 fő iskoláskorú gyerek járt székesfehérvári iskolákba.

 

Zámoly Mór irányából kapott a 20 Kilovoltos vezetéken villanyáramot. Gyakori volt az áramkimaradás, egy-egy zivatar vagy szélvihar után előfordult, hogy fél napig volt a falu áramellátás nélkül.

 

Februárban Gál Károly rendőr törzszászlós nevezték ki Zámolyra körzeti megbízottnak. A régi óvoda épületében lett számára lakás kialakítva. Pár hónappal később a Városi Rendőrkapitányság közölte, hogy mégsem ő lesz a körzeti megbízott.

   

Zámoly Község Önkormányzata Sukoró Község Önkormányzatával óvodai társulást hozott létre 2009. augusztus 31-i hatállyal.

 

Az M6-os út építése miatt intenzív kőszállító teherautó forgalom volt, előtte felmérték a 20 méteren belül levő épületek állapotát, hogy később az esetleges károk megállapítása könnyebb legyen.

 

2009. áprilisban megkezdődött a 8123.sz közút felújítása. A polgármesteri hivatal tanácskozójában hetente üléseztek a közút felújítását végzők. Állandó meghívott volt Zámoly polgármestere, aki észrevételeit, javaslatait ott elmondhatta.

Az útfelújítással együtt újultak meg a buszvárók is.

 

Megtörtént a "Lamborétum" anyagának (elsősorban néprajzi gyűjtemény) elhelyezése a magtárban.

 

A Vörösmarty utcától a Burján patak hídjáig tartó terület állami tulajdon volt. Ez 2009-ben önkormányzati tulajdonba került.

 

2009. áprilisban ismét téma volt a szélerőművek helyzete. A projekt indításakor arról beszéltünk, hogy 2008.-ban már forognak a szélkerekek. Hiller Péter a Zámolyi Szélpark Kft. vezetőjének tájékoztatása szerint óriási lobbik dolgoztak a háttérben. Bírósági keresetekkel húzták az időt, politikusok meggyőzésével rendeleteket módosíttattak. Olyan körülmények között kellett engedélyek halmazát beszerezni.

 

2009. július 13-án (hétfőn) és 18-án (szombaton) a Kossuth Rádió déli harangszó adásában volt hallható a zámolyi katolikus templom harangjainak története és hangja.

Borostyán Ibolya gyűjtötte össze a harangok történetét a Zámolyi Katolikus Egyház dokumentumai, valamint Tamás Ferenc írott visszaemlékezései alapján.

 

A Zámolyi Labdarúgó Egyesület egy felnőtt és egy tartalékcsapatot indított a bajnokságban. A felnőtt csapat 6., a tartalék csapat 5. helyezést ért el. 600 000,- Ft kiadásuk volt, ami szponzorok támogatásából, belépődíjakból, tagdíjakból jött össze. Az önkormányzat 50 000,- Ft támogatást adott.

 

A Mesevár Óvodában kettő óvónő ment nyugdíjba 2009. év őszétől.

Brunner Vilmosné 1975. óta óvónő, 1985-től a helyi óvodában. A Pedagógus Szakszervezettől Eötvös József Emlékérem arany fokozatát kapta, dr. Hiller István miniszter pedig Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetésben részesítette.       

Ujvári Józsefné 1969. december 1. óta dolgozott a zámolyi óvodában óvónőként. Közel 40 éves óvodapedagógiai tevékenysége idejében 9 évig volt óvodavezető. 1989-ben miniszteri dicséretben részesült, 2009-ben a Pedagógus Szakszervezettől az Eötvös József Emlékérem arany okozatát kapta, dr. Hiller István minisztertől a Pedagógiai Szolgálatért Emlékérem kitüntetést vehette át.

 

Késleltette a közút építését, hogy az árok vonalában robbanószer mentesítést kellett végezni.  

 

A református egyházzal egyeztetés volt, hogy a temetőben egyházi területen egykor a község által felépített ravatalozó az önkormányzat tulajdonaként kerüljön hivatalos bejegyzésre. (Építésekor az nem történt meg.) Az egyház részéről elismerték az önkormányzat tulajdonjogát, de ellenszolgáltatást kértek.

A hivatalos bejegyeztetéshez Kohn Zsolt lelkész nem adta az aláírását.

Az épület életveszélyes volt, ezért az önkormányzat a községi költségvetésből felújíttatta.

A későbbi gondok elkerülése érdekében az önkormányzat újból kezdeményezte az egyeztetést. Az egyház jogásza 2009. október 6-án e-mail-ben közölte, hogy 500 000,- Ft ellenérték fejében biztosítják a földhasználati jogot.

A testület furcsa érzéssel vette tudomásul az ajánlatot. A ravatalozó a község minden lakójának az épülete. A makacskodás sértette a falu lakosságának érdekeit, ezért az önkormányzat nem volt hajlandó a követelt ellenértéket kifizetni.

 

A közút felújításához kapcsolódva megépült a Pedró Söröző előtti parkoló, a költségek felét Szalai Péter, a Pedró Söröző és Étterem tulajdonosa fedezte.

Sor került a posta előtti parkoló megvalósítására is, önkormányzati költségen.

 

A 2009. júliusi testületi ülésen ismét felvetődött, hogy a cigányoknak a Vasvári utca végén épített házainak használata tisztázatlan. A házak tulajdonosa az Országos Cigány Önkormányzat. Ujvári József polgármester szerint telefonon illetékest találni lehetetlen. A levelek, faxok, e-mailek eltűnnek.

 

2009. július 11-én településünkön volt a Megyei Polgárőr Nap. A rendezvényen a megyéből 60 egyesület mintegy ezer tagja, és azok családtagjai vett részt.

 

A Székesfehérvári Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint Zámoly község területén 2006-ban 58 bűncselekményből 42 volt személyek javai elleni, 2007-ben 60-ból 45, 2008-ban 74-ből 55. A településünk bűnügyi szempontból fertőzött településnek számított.

 

2009. októberben saját munkaerővel. elkészült a járda a Petőfi és Rákóczi utca között. Az anyagköltség 350 000,- Ft volt.

2009. évben a faluban 150, év végére 200 fő munkanélküli volt.

 

2009. december 18-án volt dr. Lukács László néprajzkutató egyetemi tanár, Zámoly szülötte és díszpolgára legújabb könyvének bemutatója, aminek a címe: „Sárfőtől Mezőföldig”.

A könyvben 50 oldalon dolgozza fel a zámolyi népszokásokat. Borítólapján egykori felvétel mutatja a zámolyi asszonyokat, amint a szőlőhegy alatti forrásban mosnak.

 

 

2010. év

 

2010. évben a költségvetési koncepció szerint 281 millió 947 ezer forinttal gazdálkodhatott az önkormányzat. Lakossági vízdíj tartozás (elmaradás) 4 millió, kommunális adótartozás 2 millió forint volt.

 

2010. évben 40 fő közhasznú foglalkoztatása történt, egy időben 5-5 hónapon át 18 főé. Az állami támogatás e célra 18,5 millió forint volt.

 

A 2010. évi költségvetés szerény fejlesztési lehetőséget biztosított, ezért az önkormányzat az addigi 5 000,- Ft helyett 7 500,- Ft kommunális adót vezetett be, valamint a be nem épített építési telkekre az építési hajlandóság növelése céljából 20 Ft /m² telekadót.

 

2010-ben a három nyári hónapban hetente, a többi hónapban kéthetente volt szemétszállítás.

 

2010. január 10-én kiállítás nyílt a magtárban Bán Miklós gyűjteményéből.

 

Az E.ON kiépítette a villanyhálózatot a temető ravatalozójához.

 

Csoóri Sándor 2010. február 3-án volt 80 éves. A zámolyiak méltó tisztelettel köszöntötték. Február 13-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében köszöntötték a költőt, Zámolyt egy héttagú küldöttség képviselte.

 

A köztársasági elnök az országgyűlési képviselők választásának első fordulóját 2010. április 11-re, a második fordulót április 25-re tűzte ki.

A képviselő-testület a Helyi Választási Bizottság javaslatára szavazatszámlálókat választott.

I. sz. szavazókörben /iskola/ szavazatszámláló bizottság tagja volt: Török Rózsa, Kovács Lászlóné és Pánczél Emil. Póttagok: Fazekas István, Némethné Kalmár Erzsébet, Janzsóné Molnár Mónika, Rabi István Attiláné és Fazekas Istvánné.  

II. sz. szavazókörben /óvoda/ szavazatszámláló bizottság tagja volt: Csákány Györgyné, Szalai Imréné, Böde Jánosné. Póttagok: Rotterné Kőszegi Julianna, Bányainé Balogh Anita, Szabó Attila és Matla Beáta.

 

2010. február 13-14-én nagy mennyiségű hó hullott, a szél torlaszokat emelt. A falu utcáit sikerült letakarítani, de voltak reklamációk, mert mindenki először a maga utcáját szerette volna járhatóvá tenni. A közút forgalmában is volt fennakadás, viszont dicséretet kapott helytállásáért a helyi polgárőrség.

 

2010. januárban is biztatta a Zámolyi Szélerőmű Kft. az önkormányzatot, hogy jó úton haladnak. 7 erőműre meg volt a jogerős, másik 7 erőműre a nem jogerős építési engedély.

 

A lövészklub a megyei versenysorozatot nagy fölénnyel nyerte. A megyei puskás győztes dr. Gartai Imre, női puskás győztes György Csilla volt.

2009. júniusban a Szövetség meghívta a magyar válogatottba Papp Lászlót. A pilseni nagy nemzetközi versenyen az 50 méteres szabadpisztoly számban tisztes középmezőnyben végeztek.

A pilseni korosztályos Európa Kupán dr. Gartai Imre is eredményes volt, szabadpuska számban 585 körös eredménnyel hetedik lett.

Az Őszidő Nyugdíjas Klub megalakulásának 22. évfordulóját ünnepelték 2010. március 5-én.

Zámolyi borversenyre tizenhetedik alkalommal került sor 2010. május 15-én.

20 szőlősgazda 48 bormintáját, 20 fajtát bírált a zsűri.

Nagyarany eredményt Ujvári József ezerjó fajtájú bora ért el. Aranyérmes volt: Németh Lajos királyleányka, Simon Zoltán vegyes fehér, Németh Csaba Generóza és Takács József Zenit bora.

2010. május 16-17-18-án rendkívüli időjárás volt. A művelődési ház tetőszerkezete megrongálódott, a Dózsa György utcában kerteket öntött el a víz, fák dőltek, ágak szakadtak. A Vasvári utcában átereszeket, bekötő utat kellett bontani, egy ház fala kidőlt.  

2010. június 1-ig Antal István látta el a településőr feladatokat. Attól a naptól ezt Éles Csaba vette át.

Testületi ülésen vetődött fel 2010. május 27-én, hogy a falu és a szőlőhegy között a magántulajdonú réten át, egy állami tulajdonú földút vezet, aminek a funkcióját vissza kellene állítani, hogy a szőlőhegyre kerékpárral, kismotorral biztonságosabban lehessen eljutni.

2010. júniusban Deresné Tanárki Mária lemondott képviselői tisztségéről. Helyette a következő legtöbb szavazatot kapott jelölt, Vida Gyula Gábor vállalta a tisztséget.

A belmajori építési telkek közművesítése lendületet vett. Voltak, akik annak adtak hangot, hogy veszélyes a hely, mert a löszfal, ami a leendő épületektől nem messze van, idővel megcsúszhat.

2005-ben készült talajvizsgálat, amikor megállapították, hogy a terület teljesen biztonságos.  

A Jobbik Magyarországért mozgalom Zámolyi Szervezete 700 db felhívást juttatott el a lakossághoz, hogy jöjjenek a testületi ülés ideje alatt az épület elé és tiltakozzanak a hitelfelvétel ellen, amiből a fejlesztést kívánja finanszírozni az önkormányzat.

A felhívásra az azt közzé tevők, hárman jelentek meg. Őket Ujvári József polgármester behívta az ülésre. Kiderült, alaptalanok voltak az információik.

A testület döntött a hitelfelvételről.

 

2010. évben volt 225 éves a zámolyi református templom.

 

A Zámolyi Mesevár Óvoda vezetőjének megbízása lejárta után pályáztatást követően ismét Szalai Imrénét bízták meg öt évre.

 

2010. szeptember 1-től az óvodások létszáma 67 gyerek volt. A dolgozói létszám 16 fő, konyhájukban 240-250 fő étkezését biztosították.

 

Tamás Ferencné az iskola igazgatója elmondta, hogy a 2010/2011 oktatási évre 135 fő tanulót írattak be, és 14 fő dolgozói létszámmal indították a tanévet.

 

2010. október 3-án volt a polgármester és a képviselők megválasztása.

Az új ciklusban Ujvári József, valamint az addigi testület döntő hányada nem kívánt tisztséget vállalni.

Polgármester jelöltekre adott szavazatok: Bánszki István független jelöltre 300-an szavaztak, így ő lett a polgármester.

Tamás Ferencné FIDESZ-KDNP jelölt 227, Lukács Zsuzsa független 218, Menyhárt István független 127, Takács József független 35, Szalók János független 11 szavazatot kapott.

Képviselők lettek: Dr. Nagy Nóra FIDESZ-KDNP 414, Vimmer Péter független 362, Gelencsér Tibor FIDESZ-KDNP 333, Szűcs Bertalan független 333, Sallai Mihály független 298, Erdélyi Szilvia független 281 szavazattal.

 

A képviselő jelöltekre adott további szavazatok: Viziné dr. Horváth Judit FIDESZ-KDNP 248, Megyeri Melinda független 219, Szabadkai Tamás FIDESZ-KDNP 214, Takács József független 200, Németh József független 196, Horváthné Bíró Erika FIDESZ-KDNP 192, Béresné Makovi Rita FIDESZ_KDNP 184, Weimper Zoltán független 184, Máhr Zoltán független 174, Vida Gyula független 151, Rabi Zoltán független 131, Kovács Sándor Jobbik 124, ifj. Bakk Sándorné független 119 Őri Péter független 43 Szalók János független 35.

 

Az alakuló ülésen október 14-én a Helyi Választási Bizottság elnöke Filotás Imre tájékoztatást adott, hogy Zámolyon 1801 fő szavazásra jogosult volt, és 948 fő ment el szavazni.

A polgármester illetményét 2010. október 3-tól bruttó: 405 825, -Ft-ban állapították meg, költségtérítését havi 81 165,- Ft összegben.

Alpolgármesternek Szűcs Bertalan képviselőt választották meg. Tiszteletdíját bruttó 87 000 Ft összegben határozták meg.

A képviselők tiszteletdíja havi bruttó 20 000,- Ft volt.

 

A Zámoly Hírei helyi lap szerkesztésére felkérték és megválasztották Dezsőné Rácz Hilda zámolyi lakost, aki havi 20 000, - Ft díjazásban részesült.

 

Simon Zoltán, azaz én, aki e sorokat lejegyezte, már nem jelöltettem magam képviselői tisztségre. Így a falu történéseinek kevésbé lehettem ismerője, és emiatt lemondtam társadalmi munkában végzett krónikás tevékenységemről is. 1991. áprilistól 2010. szeptemberig gondoztam, részben írtam a Zámoly Hírei újságot, ami alapja a leírt történetnek.

 

Ezzel a „zámolyi krónika" ezen szakaszának leírása 2010. évvel zárul. Bízom abban, hogy lesz olyan lelkes zámolyi lokálpatrióta, aki majd folytatja.