Zámoly
Tisztelt Lakosság!
Laczi Péter, a Fejérvíz Zrt. vezérigazgatója 2022. augusztus 18-án rendkívüli tájékoztatót tartott a tulajdonos önkormányzatok polgármestereinek, melyen a településvezetők nagy része megjelent. Az elhangzottakról az alábbiakban tájékoztatom Önöket, valamint csatolom Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökének az üggyel kapcsolatos levelét.
Tisztelettel: Sallai Mihály polgármester
„Társaságunk összeállította a 2022. I. féléves beszámolóját, amelyből látható, hogy 2022 évre tervezett és az üzleti tervben jóváhagyott -987.8 millió forintos adózott eredmény (veszteség) növekedni fog az energia-, és beszállítói áremelkedések miatt, a 2022. évi adózott eredmény várhatóan hozzávetőleg -1.250 millió forint körül alakulhat. Bár a társaság működésének likviditási feltételei az idei év végéig biztosítottak, elkerülhetetlen a jelentős veszteség megjelenése.
Az energiapiaci körülmények alakulása, valamint a nyersanyagok drágulása és azok 2023. gazdasági évre gyakorolt várható hatása miatt társaságunknak nehéz prognosztizálni a 2023. évi üzleti tervét, de már jelenleg is látható, hogy a jövő évi villamosenergia költség akár az 5.500 millió forint összeget is meghaladhatja. Egyéb költségnövelő tényező nehezen prognosztizálhatók (minimálbér emelés, beszállítói áremelés, többi energiahordozó áremelkedése stb.), de várakozásaink szerint azok is tovább emelkednek. Ahogyan azt a tulajdonosok részére korábban megküldött tájékoztatóinkban is jeleztük, a veszteség finanszírozására a gazdasági társaság további tartalékokkal már nem rendelkezik, feltételezhető, hogy a tulajdonos önkormányzataink számára sem áll rendelkezésére forrás a veszteségek kompenzálására.
A fent jelzett mértékű villamosenergia költség a gazdasági társaság 2023. évi likviditását is rendkívül negatív módon érinti, a társaság fizetésképtelensége 2023. I. negyedévben beállhat.
Tőkerendezés esetén a hiány finanszírozása tulajdoni részesedésük arányában terheli az önkormányzatokat.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. torvény (a továbbiakban: Vksztv.) a tavalyi évtől kezdődően lehetőséget biztosít az önkormányzatok részére a víziközmű vagyon és társasági részesedések önkéntes alapon történő állami tulajdonba adására. A vagyonelemeinek átadását, az integrációt a Nemzeti Vízművek Zrt. koordinálja, amelynek alapfeltétele, hogy az önkormányzat az ellátási felelősségét, továbbá a tulajdonában álló víziközmű-vagyon tulajdonjogát egy megállapodás keretében térítésmentesen átruházza a Magyar Államra.
Egy, a Technológiai és Ipari Minisztérium által szervezett rendezvényen a Fejérvíz Zrt. számára biztosított tájékoztatás szerint, a Kormány által, a megnövekedett energiaköltségek miatt nehéz gazdasági helyzetbe került víziközmű ágazat támogatása érdekében összeállított integrációs programhoz 2022. november 1-ig történő csatlakozás esetén, ugyanakkor, egyszeri alkalommal a közszolgáltatás biztosító gazdasági társaság 2022. évi működési hiányának megtérítésére is sor kerülhet.
Az integrációs programhoz csatlakozással, a víziközmű vagyon és résztulajdon térítésmentes átadása mellett az önkormányzat mentesül az ellátási felelősként rá háruló kötelezettségektől, így a pénzbeli hozzájárulási kötelezettségektől is.”
Az integrációs programhoz történő csatlakozás feltételeit, menetét és módját a Nemzeti vízművek honlapján közzétett és folyamatosan frissülő tájékoztató anyagok tartalmazzák, amelyek a https://nemzetivizmuvak.hu/integracio/ webes felületen érhetők el."
Tájékoztató a víziközmű-szolgáltatás állam általi átvételének lehetőségéről
A Kormány kiemelt célja a közszolgáltatások terén elért eredmények, így a rezsicsökkentés vívmányainak, a magas színvonalú szolgáltatásnak, az ügyfél elégedettségnek a megőrzése, valamint a közszolgáltatási rendszer folyamatos fejlesztése. A víziközmű szolgáltatás esetében is prioritás, hogy az állampolgárok továbbra is a megszokott, illetve lehetőség szerint magasabb színvonalon jussanak hozzá a szolgáltatáshoz úgy, hogy mindeközben terheik ne növekedjenek. Az elért eredmények megőrzése érdekében a víziközmű ágazat szereplői részéről egyrészt folyamatosan keresni kell a hatékonyságnövelési és újítási lehetőségeket, igénybe véve az új technológiai megoldásokat is, másrészt a szolgáltatásnyújtás középpontjába ténylegesen a fogyasztók érdekeinek szolgálatát és nem profitszerzést kell állítani. Jelenleg a hatékonyság növelésének bizonyos esetekben akadálya, hogy egyes szolgáltatók és tulajdonos önkormányzataik önerőből nem képesek a változásokra, így nincs mód az országos szinten meglévő különbségek fokozatos felszámolására sem.
A közszolgáltatások esetében általános tapasztalat, hogy a hatékonyságnövelés, illetve kedvezőbb fogyasztói árszínvonal nagyobb eséllyel megvalósítható, ha a szolgáltatás nyújtói optimális üzemméret mellett működnek és a kisebb szolgáltatók keresik az egymással való együttműködés nyújtotta előnyöket. Ugyancsak hatékonyságnövelés lehetőségét rejti magában a közszolgáltatásért felelős önkormányzatok és az állam egymással való együttműködésének fokozása.
Feladat- és vagyonátadás lehetősége (integráció):
Az ellátásbiztonság fokozása, a közszolgáltatással járó feladatok ellátásának optimális megszervezése, illetve az önkormányzatok és az állam közötti együttműködés lehetőségeinek bővítése érdekében indokolt, hogy a víziközmű-szolgáltatás, mint önkormányzati közfeladat állam részére történő átadásának a lehetősége biztosított legyen. E célból került sor a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény olyan irányú módosítására, mely lehetővé teszi az önkormányzatok és a tulajdonukban működő szolgáltatók számára, hogy a közszolgáltatáshoz kapcsolódó vagyon állam részére történő átadásával, – önkéntes módon – egy állami integrációs folyamatban vehessenek részt. Ez az önkormányzatok és a tulajdonukat képező szolgáltatók számára is lehetőséget teremt arra, hogy portfólió-tisztítást hajtsanak végre, illetve ha azt célszerűnek tartják, úgy a közszolgáltatással járó feladatokat átadják az államnak.
Az integráció előnye összefoglalva az, hogy az érintett szolgáltatók és tulajdonos önkormányzataik számára az állam biztosítsa annak lehetőségét, hogy e jogalanyok a tulajdonukat képező vagyon átadása fejében, önkéntes módon egy állami integrációs folyamatban vehessenek részt. Ezen integrációs folyamat a közszolgáltatás által érintett valamennyi szereplő számára előnyös, mivel:
- az abban részt venni kívánó szolgáltatók segítségben részesülhetnek, illetve a tulajdonos önkormányzatok számukra pénzügyi teherrel járó kötelezettségtől (ellátási felelősség) mentesülhetnek, melynek fejében önként vállalják az integrációval járó kötelmek teljesítését;
- az állam számára az integráció eredményeként jelentkező kiadások a költségvetés mindenkori teherbíró képességéhez igazodva kontrollálhatóvá válnak, illetve a felhasználásra kerülő költségvetési források fejében az állami vagyon köre szélesíthető,
- a víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források átvételével, illetve a jövőbeni fejlesztésekre, felújításokra vonatkozó források Nemzeti Vízművek Zrt. stratégiai irányítása melletti allokálásával az üzembiztonság tovább növelhető,
- a munkavállalók számára a csatalakozás kiszámítható foglalkoztatási feltételeket biztosít,
- az állampolgárok az integrációs lehetőség következményeként nagyobb biztonsággal jutnak a közszolgáltatáshoz, a szolgáltatás színvonala egységesebbé válik.
Gyakran Ismételt Kérdések – Integrációs folyamat
- Mit jelent az integráció?
Integráció alatt azt a lehetőséget értjük, hogy az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű vagyonát és a hozzá kapcsolódó ellátási felelősséget átadja a Magyar Állam részére. A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. CCIX. törvény (Vksztv.) 5/H. §-a biztosítja a lehetőséget az önkormányzatok számára, hogy amennyiben nem tudnak, vagy nem kívánnak a törvényben foglalt víziközmű-szolgáltatás ellátási kötelezettségüknek eleget tenni, úgy az ellátási felelősséget és a hozzá kapcsolt víziközmű vagyont, működtető vagyont és a működtetés biztosítására a szolgáltató társaságban fennálló tulajdonosi részesedést önkéntesen, ingyenesen átadhatják a Magyar Állam részére.
Az integráció során az állam elsődleges célja a többségi önkormányzati tulajdonú társaságokban a legalább 5%-os tulajdonrész megszerzése, ezt követően az állam ázsiós tőkeemeléssel biztosítja a társaság működését 2022. év végéig.
2. Milyen vagyont vesz át az állam és mennyit fizet?
Az integráció keretében az önkormányzattól a víziközmű vagyont, a működtető vagyont, a Vksztv. 18.§-a szerinti fel nem használt fejlesztési forrásokat és szolgáltatóban fennálló részesedést veheti át az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló Nemzeti Vízművek Zrt. A Vksztv. értelmében az 5/H.§ (2) bek. szerint az önkormányzat a tulajdonában álló víziközmű vagyont, valamint működtető vagyon tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken adhatja át a Magyar Állam részére. A Vksztv. alapvetően az ingyenes vagyonátvételre ad az NV Zrt. részére felhatalmazást, többletkötelezettség átvállalására sem jogszabályi, sem pedig költségvetési kerete nincs a társaságnak.
3. Milyen megtérítési igénye lehet az önkormányzatnak?
Mivel az integrációs programban való részvétel ingyenes, az önkormányzatok a vagyonátadásért cserébe nem támaszthatnak anyagi igényt. Az önkormányzat saját hatáskörébe tartozó kérdés, hogy a vagyona felett miként rendelkezik, az integrációs programban önkéntesen vehet részt.
4. Ki integrálódhat?
Az integrációs programban való részvétel lehetősége az ellátásért felelős önkormányzatok előtt áll nyitva. Szolgáltató csak a tulajdonos önkormányzatok döntése alapján léphet be a programba. Részvétel az önkormányzatok részéről a Vksztv. által biztosított keretek között önkéntesen, ellentételezés nélkül történik.
Az integráció során az önkormányzat a víziközmű társaságban fennálló tulajdonrészét is ingyenesen átruházhatja a Magyar Államra. Az állam elsődleges célja a többségi önkormányzati tulajdonú társaságokban a legalább 5%-os tulajdonrész megszerzése és ezt követően egy ázsiós tőkeemeléssel pedig 2022. év végéig a víziközmű szolgáltatás biztosítása.
5. Miről kell döntenie az ellátásért felelős önkormányzatnak?
Figyelembe véve, hogy a víziközmű vagyon az önkormányzatok korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozik, az önkormányzati képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, így elsősorban testületi döntés szükséges a programban való részvételről, a víziközmű vagyon és működtető vagyon, valamint a fel nem használt fejlesztési források államra történő ingyenes átruházásáról. Továbbá a Vksztv. által biztosított kereteken belül az önkormányzattal szolgáltatási jogviszonyban álló társaságban fennálló tulajdoni részesedés állam javára történő átruházásáról.
A Mötv. 50.§ szerint a 42.§ 16. pontjában foglaltakra tekintettel, vagyis a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházásához szükséges döntéshez a képviselő-testület minősített többségi döntése szükséges, azaz az önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata kell a döntés meghozatalához, az egyszerű szótöbbség nem elegendő.
Kiemelten fontos, hogy az önkormányzat felhatalmazást adjon a polgármester számára a tranzakciós szerződés aláírására és a vagyon átadására.
6. Miről kell döntenie a társaságnak?
Amennyiben a tulajdonos önkormányzat úgy dönt, hogy a tulajdonában lévő víziközmű vagyont az államra ruházza, úgy e körben lehetősége van a társasági részesedés átruházására is. A tulajdonviszonyt víziközmű-rendszerre (VKR) kell vizsgálni, egy VKR-en kizárólagos 100%-os állami tulajdon kell létrejöjjön ahhoz, hogy az állam ellátási felelőssége létrejöjjön.
Fontos: amennyiben a társaság létesítő okirata korlátozza, vagy kizárja az ingyenes tulajdonszerzést, vagy bármely módon korlátozza 3. fél belépését a társaságba, úgy első lépésben szükséges az alapító okirat ezen rendelkezését feloldani. Erről a társaság legfőbb szervének kell gondoskodnia. JAVASOLT, hogy a társaságok vizsgálják meg a létesítő okirataikat és mielőbb jelezzék, amennyiben tartalmaz társasági részesedés megszerzésére vonatkozó korlátozást és rendelkezzenek a korlátozás feloldásáról.
Ezt követően kerülhet sor a szolgáltatóban fennálló társasági részesedés átruházására.
A Magyar Állam által történő forrásjuttatás alapvető feltétele, hogy a Magyar Állam legalább 5%-os tulajdonrészt szerezzen a társaságban. Ezt követően kerülhet sor ázsiós tőkeemelés formájában a társaság likviditásának javítására, azzal, hogy az így rendelkezésre bocsátott forrást a társaság kizárólag az engedélyes tevékenységéből származó veszteségei pótlására használhatja fel.
7. Az önkormányzat tartozásait átvállalja az állam?
A Vksztv. az ingyenes vagyonátvételt teszi lehetővé a NV Zrt. számára, ezen túlmenően többletkötelezettséget nem vállalhat, így önkormányzati fizetési kötelezettséget sem vállalhat át.
A tulajdonos önkormányzat(ok)nak és a szolgáltató társaságnak a tranzakciós szerződés megkötését megelőzően rendeznie szükséges e hátralékokat, akár egy részletfizetési megállapodás keretében.
8. A Társaság tartozásait rendezi az állam?
Amennyiben a Magyar Állam az NV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával belép egy víziközmű-szolgáltató társaságba, úgy annak kötelezettségét is vállalja, hogy a társaság működését fenntartsa, azonban kiemelendő, hogy ez az összes tulajdonos felelőssége is, így helytállási kötelezettséggel tartoznak a társaság tartozásaiért. Az állami részvétel alapvető célja a víziközmű szolgáltatás fenntartása, melyhez elengedhetetlen a szolgáltatók működtetése, a fizetésképtelen helyzet elkerülése.
A NV Zrt. tőkeemelés formájában forrást juttat a társaságnak. Annak mértéke, hogy a tőkeemelés során mekkora rész kerül a jegyzett tőkébe és mekkora összeg a tőketartalékba, a MEKH részére szolgáltatott szolgáltatói adatok alapján, a Hivatal ellenőrzését és jóváhagyását követően kerül meghatározásra.
9. Mi lesz a munkavállalókkal?
A Magyar Állam alapvető célja, hogy a munkahelyeket megtartsa és biztosítsa a víziközmű-szolgáltatás működtetéséhez a szakember gárdát. A cél a foglalkoztatás folytonosságának és biztonságának a megőrzése is, különös tekintettel arra, hogy országosan hiány mutatkozik szakképzett vízműves munkavállalókból.
10. Folyamatban lévő beruházások is átvételre kerülnek?
A bérleti üzemeltetési szerződésen alapuló befejezetlen, folyamatban lévő beruházások – ide nem értve az uniós és az egyedi kormányhatározaton alapuló beruházásokat – mint befejezetlen állomány kerülnek átvételre, ezen beruházások forrása az átvételre kerülő felhalmozási célú forrás, ezen beruházásokat, és a forrás átadását megállapodásban rögzíteni szükséges.
11. Eu-s pályázatok is átvételre kerülnek?
A Nemzeti Vízművek Zrt. a víziközmű vagyonelemek állami tulajdonba vétele során a Vksztv. előírásai alapján jár el, amely a víziközmű vagyonelemek átvételét szabályozza. Víziközmű vagyonelem a műszaki üzembehelyezéssel történő egyidejű aktiválással jön létre. A folyamatban lévő beruházásoknál a számla befogadására az Önkormányzatok jogosultak, a projekt során létrejött vagyonelemeket a Vksztv. rendelkezései alapján az üzembe helyezés napjával szükséges az ellátásért felelős részére tulajdonba adni.
12. Van-e lehetőség fenntartási időszakban a KEHOP projekt keretében megvalósult víziközmű-vagyonelemek és azok működtetéséhez szükséges eszközök tulajdonjogának átruházására térítésmentes vagyonátadással, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Magyar Állam javára?
Amennyiben az önkormányzatok már a fenntartási időszakban döntenek az átruházás mellett, a KEHOP Irányító Hatóságnak a 272/2014. (XI. 5) Korm. rendelet 1. mellékletének (Egységes Működési Kézikönyv) 281.1. és 281.2 pontjaiban leírtakat kell vizsgálni, illetve az ott leírtak szerint kell eljárni. A fenntartási időszakban történő átruházás esetén az átvevő Magyar Állam az átadó Önkormányzatokat terhelő – fenntartási időszakra vonatkozó – kötelezettségeket átvállalja, melyet megállapodásban rögzítenek, a megállapodás az Irányító Hatóság jóváhagyásával hatályosul.
13. Megtéríti az állam a már befizetett önerőt?
Az önkormányzat vagy a lakosok által befizetett önerő megtérítésére nem kerül sor, alábbiak figyelembevételével:
- Az önkormányzat közfeladata a víziközmű fejlesztése, melynek során a víziközmű vagyon értékének szinten tartása érdekében az értékcsökkenés mértékének erejéig szükséges a beruházásokat megvalósítania. A szűkös forrás miatt ezen közfeladatának az önkormányzat sokszor abban az esetben tud eleget tenni, ha önrész mellett uniós forrás terhére valósítja meg a víziközmű fejlesztést. Az így megfizetett önrész átadására a víziközmű vagyonelemek fejlesztésére fordított egyéb forrással azonos módon, térítésmentesen, nyilvántartási értéken van lehetőség.
- A Vksztv. 5/H. § (2) bekezdése szerint: Az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű-vagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközmű-rendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik.
- Az EU-s vagy hazai támogatással (benne önkormányzati, vagy a lakosoktól előre beszedett önerővel) létrejövő mű csak akkor lehet az integráció része, ha az integráció időpontjában az üzembehelyezés és a mű aktiválása megtörtént. Ezen a ponton létrejön a támogatási szerződés szerinti elszámolás. Az ezt követő fenntartási időszakban (ahova az állam, illetve képviseletében a NV már be tud lépni) már nincs relevanciája annak, hogy a létrejött mű finanszírozásában volt-e önerő.
- A Vksztv. 6. § (3) bekezdése alapján az államra, mint ellátásért felelősre történő tulajdonjog-átruházás esetén az állam képviseletében tulajdonosi joggyakorlóként a Nemzeti Vízművek Zrt. jár el, a NV Zrt. azonban csak a víziközmű működtető eszközök (ideértve a társasági részesedéseket is) és víziközmű-elemek felett gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét.
- A Vksztv. 8. § bekezdése szerint:
(1) Az ellátásért felelőssel víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a víziközmű létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthat meg. Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.
(2) Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott vízilétesítmény nem felel meg a 6. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(3) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.”
14. Mi lesz a társaságokkal?
Azoknak a társaságoknak, melyekben a Magyar Állam legalább 5%-os részesedést szerez, az ázsiós tőkeemelésen keresztül 2022. év végéig biztosítja a működését. Amelyek esetében nem történik meg az állami belépés, a tulajdonos önkormányzatok továbbra is változatlan formában el kell, hogy lássák tulajdonosi feladataikat.
15. Hogyan biztosítja az állam a víziközművek működését?
A szolgáltatókon keresztül, ahogyan eddig is tették az ellátási felelősök. Amennyiben az állam tulajdonrészt szerez a társaságokban, úgy ázsiós tőkeemelést hajt végre. Ennek keretében a működéshez szükséges forrást tőketartalékba helyezi.
16. Mi a garancia arra, hogy a szolgáltatási területről beszedett fejlesztési forrást az állam a származási területen és nem máshol fogja felhasználni?
Erre a kérdésre a Vksztv. rendelkezései az irányadóak:
18. § * (1) Jogszabályban vagy üzemeltetési szerződésben meghatározott használati díj esetén az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője – megállapodás esetén a víziközmű-szolgáltató – a víziközmű-szolgáltatási díjban képződött használati díjat elkülönített számlán kezeli, amelyet kizárólag a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására – ideértve a víziközmű-vagyonhoz és annak fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó előkészítési, nyilvántartási, eljárási díjakat és költségeket, valamint a fejlesztési célra igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – továbbá az e törvényben meghatározott feladatokra használhat fel. A 10. § (1) bekezdésével és a 30. § (4) bekezdésével is összhangban, a fejlesztésekhez kapcsolódó költségek a víziközmű tulajdonosát terhelik, azt a szolgáltatóra nem háríthatja át.
(2) Amennyiben az ellátásért felelősöket megillető használati díjat – elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban – a víziközmű-szolgáltató kezeli, azt a 37. § (1) bekezdésében foglalt működési engedélyeiben meghatározott víziközmű-rendszerekhez kapcsolódóan használhatja fel, a keresztfinanszírozás tilalmának figyelembevételével. Több ellátásért felelős érintettsége esetén a használati díj felhasználásának módjáról az ellátásért felelősök megállapodhatnak, figyelembe véve a keresztfinanszírozás tilalmát.
E szerint a beszedett fejlesztési források, csak a már elfogadott GFT-k szerint használhatók fel.
17. Mi történik, ha az önkormányzatok nem adják át a vagyont?
Ebben az esetben továbbra is ellátási felelősként kell eljárniuk, ahogyan eddig is, és továbbra is biztosítaniuk kell a víziközmű ellátás biztonságát, ezen belül pedig a szolgáltató működését, szükség esetén tőkepótlással.
18. Mi az integráció menete?
Amennyiben az Önkormányzat, mint ellátásért felelős élni kíván a Vksztv.-ben biztosított lehetőséggel, általános jelleggel az alábbi lépésekre van szükség az önkormányzat részéről:
1. Az önkormányzat képviselő-testülete kinyilvánítja azon szándékát, miszerint az önkormányzatot terhelő víziközmű-szolgáltatás ellátási kötelezettségének és a tulajdonában álló víziközmű-vagyonnak az államra történő önkéntes átruházására irányuló Integrációban részt kíván venni.
2. A képviselő testületi döntést mellékelve, az önkormányzat integrációs szándékáról értesíti az állam tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Vízművek Zrt.-t.
3. A Nemzeti Vízművek Zrt. egyezteti az ellátási felelősség és az ahhoz tartozó víziközmű vagyon, fel nem használt fejlesztési források térítésmentes állami átvételének feltételeit az Önkormányzattal, valamint előkészti az ezekhez szükséges átruházási szerződés tervezetet.
4. Az egyeztetések lefolytatását követően képviselő testületi döntés szükséges az ellátási felelősség, a víziközmű vagyon, a fel nem használt fejlesztési források állam részére történő átadásáról, továbbá a polgármester vagy más személy felhatalmazásáról a megküldött tranzakciós szerződés aláírására.
5. A megkötött tranzakciós szerződés alapján, a szerződés hatályba lépését követő 2 hónapon belül kerül sor a NV Zrt. részéről a birtokba lépésre, a területen a víziközmű szolgáltatás folyamatosságát a szolgáltató biztosítja.